Zenálkó Etel, az óvárosi közösségi ház névadó tanítónője száz évvel ezelőtt helyi amatőrökkel adott elő népszínműveket. Ezt a hagyományt kívánta életre kelteni Szigetvári József, a Barátság Kulturális Központ igazgatója, amikor felkérte Galambos Zoltán rendezőt, hogy saját színészeivel, a Kiskörúti Színisuli százhalombattai növendékeivel, a Forrás Néptáncegyüttes táncosaival és helyi lakosokkal együtt vigyen színre egy könnyed darabot. Csepreghy Ferenc színműve tulajdonképpen népdalcsokor némi prózával összefűzve, amit anno Blaha Lujza és Sárdi János alakítása tett híressé.

Az előadásra három hónapon keresztül készültek a közreműködők. A rendező a mai kor tempójához igazította a művet, megtartva az eredeti nyelvezetet és hangulatot. (HTV)