Kalandozó őseink nyomában - Itáliában járt az OMNYE
2012-05-30 -
Az Olajipari Műszaki Nyugdíjas Egyesület idén folytatta tavaly megkezdett külföldi kirándulásai sorát. Május 14-19. között hat szép napot töltöttünk Észak-Olaszországban. Úti célunk kiválasztását meghatározta, hogy az ilyenkor szokásos szakmai programunkat ezúttal a MOL Nyrt. mantovai finomítójának a meglátogatása jelentette. Erre azonban csak az utolsó előtti napon kerülhetett sor, így előtte kirándulásokat tettünk a térségben.
 
Első nap útközben háromórás városnézésen ismerkedtünk a szlovén fővárossal, Ljubljanával. A hangulatos folyóparton és a Várhegyen sétálva élveztük a Budapesthez képest szinte kisvárosias csendet és nyugalmat, a város hangulatát. Magyar vonatkozást is találtunk, gróf Batthyány Lajos, az első független felelős magyar kormány miniszterelnöke az itteni várban raboskodott, emlékét tábla őrzi. Este lett, mire elfoglaltuk szállásunkat a Garda-tótól néhány kilométerre, délre fekvő faházas üdülőtelepen, az Altomincio Family Parkban. A kezdetben szűkösnek tűnő elhelyezésért bőven kárpótolt bennünket a környező táj szépsége és az esténkénti borozgatós-magyarnótázós összejövetelek lehetősége. Erre bizony egy szállodában aligha lett volna mód.
 
A következő napokban egyaránt volt részünk városi "kultúr" programokban és természeti szépségben bővelkedő látnivalókban. Előbbiekhez sorolhatjuk Veronát és Pármát, ahol láttuk a római Arénát, Júlia házát, román kori templomokat, középkori hangulatot árasztó városi tereket és palotákat. A mediterrán táj, a természet teljes szépségében mutatta meg magát a Garda-tó körüli kirándulásunkon. Függőkabinnal felmentünk a Monte-Baldo hegység 1760 méter magas pontjára. Miközben felvonó kabinunk körbefordult velünk, csodálatos körpanoráma bontakozott ki előttünk. Alattunk a hegyek közé szorult azúrkék tó, a háttérben az Alpok hófödte hegykoszorúja. Nálunk jobban mindezt valószínűleg csak a nagyszámú paplanernyős élvezhette, akik a hegyről leereszkedve nemegyszer a tó vizében landoltak.
A vidék, ahol jártunk, egyben a jó borok, a Pármai sonka és sajt készítésének is a központja. Jártunk egy nagy borkombinátban, amely több mint kétezer szőlőtermelő szövetkezéséből jött létre. Azt is megtudhattuk, hogy az igazi Pármai sonka nem füstöléssel, hanem akár egy-két évig is tartó érleléssel készül. Ennek sikeres eredményéről egy kóstoló erejéig magunk is meggyőződhettünk.
 
Utazásunk utolsó előtti napját a mantovai kőolaj-finomítóban kezdtük, amelyet öt éve vett meg a MOL Nyrt. Az olasz vezetők és ott dolgozó magyar kollégáink megismertették velünk a gyár történetét és fejlődését az 1950-es évek végétől napjainkig. Iráni vagy ahhoz hasonló összetételű magas aszfalttartalmú kőolajok feldolgozását végzik, ezért jelentős a bitumentermelésük. A kőolaj csővezetéken érkezik a Velence melletti tengeri kikötőből a finomítóba. A Dunai Finomítónál jóval kisebb, 2,5 millió tonna évi kapacitású gyár kis területen fekszik, ezért az újabb és újabb bővítések miatt az üzemek telepítése sokkal zsúfoltabb a nálunk megszokotthoz képest. Az új technológiák az értékes fehéráru, elsősorban a gázolaj hozamának növelését célozzák, ezért hidrokrakkoló és gázolaj-kénmentesítő üzemek épültek.
 
A biztonságra szemmel láthatóan nagy hangsúlyt helyeznek. A világörökség részét képező történelmi óváros közelsége miatt az üzemeltetés környezetvédelmi szempontjai elsődleges prioritást élveznek. Ez megnyilvánul például abban, hogy a speciális műszaki megoldás miatt a fáklya lángja egyáltalán nem látható. Az üzemi étkezdében elfogyasztott finom ebéd után személyes tapasztalatokat is szerezhettünk Mantova történelmi városközpontjáról. A hercegi palota-múzeum után a Szent András templom kriptájában őrzött ereklye története kapcsán hallhattunk kalandozó magyar őseinkről, akik annak idején végigdúlták a Pó-folyó völgyét. Szerencsére ez ma már nem vet árnyékot a két nép baráti viszonyára...
Hatnapos utunk utolsó állomása hazafelé Padova volt. Megható volt látni a Szent Antal sírja előtt sorban álló zarándok tömeget, köztük nagyszámú gyógyulást remélő sérült és rokkant embert.
 
Mindent összevetve: ismét tartalmas, élményekben gazdag utazáson vehettünk részt. Köszönet érte az egyesület támogatóinak, Százhalombatta önkormányzatának és a MOL Finomítás vezetésének!
 
Olajipari Műszaki Nyugdíjas Egyesület