A Rózsadombi paktumtól Mohácsig
2012-03-01 - Nagy érdeklődés kísérte a Jobbik Százhalombattai Szervezete évadnyitó lakossági fórumát február 22-én. A résztvevőknek dr. Bogár László közgazdász tartott előadást.
A tavalyi évben országosan és helyben is erősödött a Jobbik – mondta Várnai Péter, a százhalombattai pártszervezet elnöke. Meggyőződése szerint pártja az egyetlen, amely megtartotta választási ígéreteit és kiáll Magyarország, a magyarok érdekei mellett. Példa erre, hogy az ország legnagyobb társasházi botrányát leplezték le, és továbbra is biztosítják a lakosságot, hogy az ilyen és ehhez hasonló ügyekben kiállnak mellettük. 2011 folyamán megtartották hagyományos megemlékezéseiket, segédkeztek a nándorfehérvári emlékmű felállításában, amely kapcsán megrendezték Százhalombatta első Nemzeti Családi Napját is. A Hulladékkomandó munkáját segítve részt vettek a garázssor takarításában, valamint a Csónakázó-tó környékének rendbe tételében.
 
Szándékaik szerint a 2012-es évben is részt vesznek a városi megemlékezéseken, a Nándorfehérvári ütközet évfordulóján pedig újból megrendezik a Nemzeti Családi Napot. A Jobbik Magyarországért Mozgalom kiadványa, a Hazai pálya hétezer példányban kerül Százhalombattára, így gyakorlatilag minden helyi családhoz eljuthat.
 
A városépítésben is aktív szerepet vállalnak. Előterjesztést nyújtottak be egy ifjúsági és szabadidőpark létrehozása érdekében. A képviselő-testület márciusban dönt a városnév rovásírásos kihelyezéséről szóló indítványukról.
 
A beszámolót, ismertetőt követően Ágoston Károly százhalombattai szimpatizáns az úgynevezett Rózsadombi paktumról beszélt, amely a feltételezés szerint 1990 márciusában született, és húsz pontban rendelkezett egyebek mellett az ország átalakításáról, az államvagyonról, a kommunisták átmentéséről és az akkor még létező Szovjetunió befolyásának megtartásáról.
 
Várnai Péter az Európai Unióból való kilépés előnyeiről és hátrányairól beszélt, az elmúlt hónapok során hozzájuk érkezett kérdésekre válaszolt, és kifejtette nemtetszését Gyurcsány Ferenc újbóli aktív politikai szerepvállalásával kapcsolatban. Véleménye szerint az Európai Unió hazánkat "rabszolgapiacnak, szemétlerakónak használja, szó nélkül tűri a magyarok sértegetését." A zászlóégetés nem elegáns dolog, de számukra az unió zászlaja a diktatúra szimbóluma.
 
Arra a sokszor elhangzó kérdésre, hogy ha ki akarnak lépni az unióból, miért nem hívják vissza EU-parlamenti képviselőiket, azt válaszolta: azért, hogy ott, helyben el tudják mondani, miért nem jó hazánknak az unió és képviseljék a magyar nemzetet. Delegáltjaik gyakran hangot adnak a magyar mezőgazdaság kritikus állapotával, a helyi kis- és középvállalkozók kiszolgáltatottságával, a "Gyurcsány-rezsim" elszámoltatásának elmaradásával, a 2006-os "rendőrterror" eltusolásával, a "cigánybűnözés fokozódásával" és a Magyar Gárda "kormányzati szintű vegzálásával" kapcsolatos véleményüknek, és a plenáris üléseken rendszeresen szót emelnek az elszakított területek magyarságáért. Véleménye szerint az orosz, a török és más keleti államokkal kellene szorosabban együttműködnünk, akik már csak a rokoni kapcsolatok miatt is szívesen szövetkeznének velünk. Meggyőződése szerint jobban járunk, ha kilépünk az unióból, mert a tagdíj meghaladja a kapott fejlesztési forrásokat, amelyek amúgy sem a munkahelyteremtést, hanem csak látványberuházásokat szolgálnak.
 
Dr. Bogár László közgazdászprofesszor "A globális tőke és a devizahitel fogságában" címmel tartott előadást. Meglátása szerint a lepusztulás lejtőjén vagyunk már ötszáz éve, gyakorlatilag a mohácsi vereség óta. A magyar nemzet, mint emberi közösség a legutóbbi fél évezredben egyre kevésbé tudja magát megvédeni a külső és belső ellenséggel szemben, lelkileg, erkölcsileg, szellemileg leépült, ebből adódnak a gazdasági gondok. Bábeli zűrzavar uralkodik hazánkban, nincs közös nyelvünk, nem értjük egymást, nem tudunk összehangoltan cselekedni. A történelem folyamán minden kilábalási próbálkozásunk csődöt mondott, és egyre rosszabb lett a helyzet.
 
Ma már a magyar gazdaság csak elnevezésében magyar, mert a megtermelt tiszta haszon 92 százaléka nagyjából háromtucatnyi globális nagyvállalaté, ezek árnyékában működik a hazai kis- és középvállalkozások "réslakó, bennszülött pária gazdasága".
 
Sorsdöntő fontosságú lenne a nemzet újraegyesítése, de erre a politika nem alkalmas, mert ha egy politikai párt győzni akar, annak mindent alárendel. Szakíthatunk az unióval, de rövidtávon felfoghatatlan következményei lesznek, a magyar társadalom ugyanis függő viszonyban van, életünk minden apró területéhez importra van szükségünk.
 
Végezetül a devizahitel-válságról kifejtette, nem volt, nincs és nem is lesz szó semmiféle devizahitelről. Egyszerűen alacsonyabb kamattal adták a forinthitelt – ez volt a beetetés –, amely mögött soha nem volt deviza. Sajnos, nem világosították fel tisztességesen az embereket arról, hogy ugyan a kamat alacsony, de mivel devizában van nyilvántartva, maga a tőke változhat meg radikálisan, és meg is változott. Így került több ezer család lehetetlen helyzetbe.