A szakember 19 évig dolgozott a csepeli erőműnél és jogutódjainál, 1996-tól igazgatóként. Szerepet vállalt a jelenleg a DUFI-ba tervezett CCGT-hez hasonló üzemegység létrehozásában Csepelen, amely erőművet 2001-ben adtak át, majd később az erőmű vezetőjeként dolgozott 2003-tól 2008-ig.

A MOL-CEZ 50-50 százalékos tulajdonú vegyesvállalatot azzal a céllal hozta létre a MOL és a csehországi CEZ vállalat, hogy erőműveket építsenek bizonyos európai célországokban. A mintegy fél milliárd eurós százhalombattai beruházással egy időben indult a pozsonyi Slovnaft-ba tervezett ikererőmű előkészítése, az a projekt azonban még nem tart ott, ahol a százhalombattai.

 

A beruházásokról szóló döntést természetesen komoly piaci elemzések előzték meg. Keszler György elmondta: 20-30 évre előre vizsgálták a megtérülést a nyersanyag-, energiaipari és szénhidrogén piaci tendenciák alapján. Úgy gondolják, van helye a térség piacán az új erőműveknek, különösen azért, mert olyan korszerű technológiát képviselnek, amely sokkal hatékonyabb, gazdaságosabb működést tesz lehetővé a versenytársakénál. Mindez nemcsak olcsóbban előállított áramot, hanem természetesen kevesebb környezeti terhelést is jelent.

 

A MOL folyamatosan keresi a továbblépés lehetőségét, ebben a folyamatban a diverzifikáció, vagyis a több lábon állás a következő lépés. A csehországi CEZ, villamos energiaipari nagyvállalattal a kölcsönös előnyök alapján kötöttek megállapodást. Együttműködésük azokra az országokra irányul, amelyekben a MOL már jelen van termelőként. A Dunai Finomító energiaellátásának függetlenítése már 2006-2007-ben elindult. A cél a termelésbiztonság mellett a piaci verseny erősítése volt. Ennek jegyében készült el 2008-ban az üzem saját gőzkazánparkja, amely az addig a DE Zrt-től vásárolt gőzt váltotta ki. Az üzemegység most apportként a MOL-CEZ tulajdonába került. Az új hőerőmű egyébként sem jogilag sem műszakilag nem láthatja el közvetlenül villamos energiával a DUFI-t, mivel a MAVIR által felügyelt országos energiahálózatra termel, és azon keresztül fogja értékesíteni az áramot. Az erőmű által termelt gőzt azonban felhasználják majd a finomítás során, a saját erőmű pedig országos áramszolgáltatási zavar esetén biztonságot jelent a DUFI-nak, ebben az esetben ugyanis lehetővé válik a "sziget üzemmód", vagyis a közvetlen áramellátás.

 

A beruházáshoz minden engedély elkészült, októberben pedig a kivitelezés spanyol fővállalkozójával, a Tecnicas Reunidassal, valamint a karbantartást végző Siemens Hungaryval is aláírták a szerződést. Utóbbi 16 évre kapott megbízást.

 

A beruházás helyszínén már elvégezték a bokor- és fa-, valamint a tűzszerészeti mentesítést, jelenleg pedig a talajvíz monitoringot szolgáló kútrendszer kialakítása folyik. Annak érdekében, hogy megfelelő referenciákkal rendelkezzenek a környezetterhelést illetően, még a beüzemelés előtt elindul a talajvízfigyelés, valamint - egy emissziós mérőhely kialakításával - a levegőszennyezés folyamatos mérése is. Az elképzelések szerint a mérőállomást az átadás után az illetékes szakhatóság üzemelteti majd, így annak adatai folyamatosan nyomon követhetőek lesznek a nyilvánosság számára is.

 

Az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány alapján az új erőmű semmilyen szempontból nem jelent majd számottevő környezetterhelést a környező települések számára. A CCGT földgázzal üzemel majd, és olajtüzelésre csak üzemzavar, vagy földgázellátási zavar esetén térhet át.

 

Keszler Györgyöt arról is megkérdeztük, milyen gazdasági előnyöket jelenthet a városnak a beruházás. Mint mondta, előzetes számításaik szerint eredményes működtetés esetén akár évi százmilliós iparűzési adó többletbevételt hozhat az önkormányzatnak, de a kalkulációk természetesen a jelenlegi szabályozási rendszeren alapulnak. Mint ismert, a kormány a jövőben átalakítaná az iparűzési adó beszedésének és elosztásának rendszerét.

 

A helyi adókból származó bevétel-emelkedés mellett a foglalkoztatás bővülésében is reménykedhetünk. Az építkezés csúcsidőszakában 800-1000 főnek adhat munkát a beruházás, a kivitelezés három éve alatt 300-400 fős átlagfoglalkoztatásra lehet számítani. Sok szakemberre lesz szükség, akiket nyilván nem Spanyolországból szerződtet majd a fővállalkozó, emellett az erőműépítésen dolgozóknak szállásra, étkezésre, szállításra és sokféle egyéb szolgáltatásra is szükségük lesz, amit remélhetőleg helyben vesznek igénybe.

 

A legmodernebb technológiát képviselő üzem működéséhez már csak 30-40 alkalmazottra lesz szükség, de ha a támogató funkciókat is figyelembe vesszük – mint a kereskedelem, az IT, a HR, a pénzügy, vagy az őrzés-védelem és az egyéb kiszolgálás – legalább száz állást biztosít majd az új százhalombattai erőmű.

 

A tervek szerint a CCGT beépített kapacitása 860 megawatt lesz, amely mintegy a fele a Dunamenti Erőmű teljes kapacitásának, a legkorszerűbb technológia azonban nagyon jó piaci lehetőségeket jelent. Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök vezérigazgatója szerint a vállalatcsoport 2015-től - az új százhalombattai hőerőmű kereskedelmi üzembeállításával beléphet - a magyar és regionális árampiacra, ahol jelentős növekedési lehetőséget látnak.