Először is a gázkészülékes rendszerekben. Általános szabály, hogy a kéményben huzatnak kell lennie. Egyrészt, hogy folyamatos legyen a tűz oxigénellátása, másrészt, hogy a keletkező füstgázt kivezesse az égéstérből. Ehhez nem elég például a fürdőszobaajtón a rács, ha nincs egy másik nyílás a helyiségben, amitől meg is mozdul a levegő. A kéményen áthúzó huzat nagysága részben annak belméretétől és magasságától függ. Nagyban befolyásolja azonban a folyton változó külső hőmérséklet is, mivel a légmozgást a füstgáz és a levegő közti sűrűségkülönbség okozza azáltal, hogy a melegebb, ritkább gáz állandóan felfelé törekszik. A mai gázkészülékeket úgy állítják be, hogy a korábbi minimum 150 fok helyett csak 65 fokos füstöt engedjenek ki, a lehető legtöbb energiát fordítsák a fűtésre. Viszont a kisebb hőmérsékletkülönbség kisebb áramlást eredményez. A mai ajtók és ablakok – egyébként igen helyesen – sokkal precízebben zárnak, de így a kémény sem jut elegendő levegőhöz. A kevesebb oxigén miatt az égési folyamat sem lesz tökéletes, az így keletkező szénmonoxid pedig a gyenge huzat miatt nem tud távozni a lakótérből. Ennek súlyosabb következményeivel a hírekből értesülhetünk.

 

További modernkori probléma, hogy ma már a legtöbb konyhában, esetleg más helyiségekben is működtetünk elszívó berendezést, ami éppen megfordítja a levegő áramlását. Ahelyett, hogy a füstgáz kifele távozna, éppen befele jön. Csodaszép lehet egy kandalló a nappaliban, de működés közben az is elszívóként működik, és ha nem jut máshogy oxigénhez, a gázkéményből fogja befelé szívni a levegőt.

Koncz István írásából az is kiderül, nagyon sokan használnak – tudtukon és akaratukon kívül – veszélyes készülékeket. A balesetek kivizsgálásakor rendszerint kiderül, hogy már évek óta visszaáramlott az égéstermék egy része, csak nem érte el a bajt okozó koncentrációt. A gáz füstgáza színtelen és szagtalan, kismértékben fejfájást, nyomott hangulatot eredményez, amit könnyű összetéveszteni más betegséggel, vagy esetleg fel sem tűnik az időjárási frontok között. Igaz, orral nem érzékelhetjük, de ha a helyiség indokolatlanul párásodik, az veszélyt jelezhet. Amikor a kéményseprők ellenőrzik a fűtési rendszert, ők is a füstgáz páratartalmából következtetnek, megfelelő-e az égés.

 

Néhány éve már bemutattuk azt a praktikus, esetleg életmentő huzatfokozó kéménytoldalékot, ami javítja az égés hatásfokát és megakadályozza a szénmonoxid visszatérését is. A forgás következtében a kéményben, csőjáratokban vákuum, illetve kényszerhuzat keletkezik, amely felgyorsítja a légáramlást és a füstgázok eltávolítását. A szerkezet ugyanakkor megakadályozza a kémény beázását és az idegen testek (pl. madarak, falevelek) bekerülését a kéményjáratba.

 

Hamarosan indul az új fűtési szezon. Aki biztonságban szeretné tudni magát és családját, tartsa szem előtt a kéményseprő következő figyelmeztetéseit: ahol a gázkészülék van, gondoskodni kell állandó levegő-utánpótlásról és tilos elszívót használni. Sőt, ne is szellőzzön olyan helyiség felé, ahol elszívó működik, valamint érdemes szénmonoxid-érzékelőt is felszerelni! Ahol még van rá lehetőség, a legjobb külső kazánházban elhelyezni a készüléket vagy zárt égésterű (turbó) gázkészüléket felszerelni, függőleges égéstermék-elvezetéssel.

 

A kéménykialakítás is rejthet veszélyeket. Koncz István közel kilencven gyakori hibára hívja fel a figyelmet. Először is, kizárólag szakemberrel építtessünk kéményt, aki igazolni tudja képesítését, garanciát vállal és számon kérhető.

 

Ősszel, a fűtési szezonra készülődve a kéményseprők értesítik a lakosságot, majd végigjárják a házakat. Leveleiket már meg is találhatták a postaládákban. Megírnak néhány praktikus tennivalót is, ami leegyszerűsíti és meggyorsítja a munkájukat, így látogatásuk is kevesebb kényelmetlenséggel, kisebb költséggel jár a lakók számára. Alapvető, hogy hozzá lehessen férni a kéményhez, legyen kéményajtó alul (hogy a belehullott dolgokat – madártetem, fészek, korom – ki lehessen tisztítani onnan), és legyen felül is, vagy legyen a tetőn át megközelíthető a kémény, hogy onnan férjen hozzá a kéményseprő. Az edényt, amibe pucolják és a biztonságos létrát, amin megközelítik, a háziaknak kell biztosítaniuk. Ha a kémény nem nyitható, nem takarítható, nem ellenőrizhető – a vonatkozó rendelet szerint a szakembernek kötelessége "élet- és tűzveszélyessé" nyilvánítani. A jegyzőkönyv egy példányát elküldik az építési, illetve a tűzvédelmi hatóságnak, gázkémény esetén pedig a gázszolgáltatónak is.

 

Kéményt használaton kívül helyezni, befalazni vagy lebontani szintén csak engedélyeztetés után szabad, és a szakhatóság csak akkor járul hozzá, ha más tartalékfűtési lehetőség van a házban. Ha újra meg kívánják nyitni és rendszerbe állítani, akkor azt szintén csak a megfelelő szakhatósági engedélyekkel szabad megtenni. Ugyanez vonatkozik a készülékcserére is.

 

A kéményseprők fekete formaruhában, fényképes igazolvánnyal érkeznek. Mivel munkaidejük rugalmas, reggel 8 és este 8 között bármikor várhatóak. Ha nem találnak otthon felnőttet, megpróbálják még egyszer az ellenőrzést 16 óra után vagy szombaton. Ha akkor sem tudják ellátni a feladatukat, ajánlott levelet küldenek, és legközelebb ketten jönnek. Mivel ezek mind növelik a költségeket, a legjobb időpontot egyeztetni az illetékes kéményseprővel. Azt is jelezni kell, ha az értesítés ellenére nem érkezett ki a szakember.

 

Ahol kémény van, oda be kell engedni a kéményseprőt, mivel az életünk, a családunk biztonsága múlhat a szabályok betartásán. Ha általuk ellenőrzött épületben nem jelentett probléma miatt baleset történik, büntetőjogi felelősséggel tartoznak. Ha beengedjük őket, megvizsgálják a berendezéseket, megnyugtatnak bennünket, és ha kezet fogunk velük, még szerencsét is hoznak.

 

Százhalombattán az érdi Kéményseprő Iroda munkatársai látják el az ellenőrzést. Szolgáltatásukkal kapcsolatos kérdésekre szívesen válaszolnak akár személyesen (Érd, Béke tér 8/d) vagy telefonon a 23/364-800-as számon. A szolgáltatás díjairól a szákom.hu oldalon található bővebb információ.