Zöldpillangó a nyárfák fölött
2011-06-07 - Mire ez az írás megjelenik, végképp eltűnik a levegőből és az utcákról a még egyszer, utoljára telet idéző fehér piheréteg – azaz a nyárfák úgynevezett magrepítőszőrei. Így szaporodnak, ha eljön a tavasz.
A XX. század elején a trianoni döntés nyomán erősen megcsappant erdős területek pótlására tömegesen ültettek igénytelen és gyorsan növő nyárfa-féléket hazánkban, de a Duna-völgyben meglévő természetes galériaerdőknek közel felét eleve hazai nyárfajták – fehér, szürke, fekete és rezgőnyár – alkották. A fajta gyors lombpótlása mellett hasznos alapanyag is, évente 1,3-1,5 millió köbmétert, azaz az összes fakitermelés körülbelül negyedét adják a nyárfélék.

Rövid idő alatt terebélyesre növő koronája nem csak szép, de remek légszűrő és oxigéntermelő. Egy lombköbméter levélfelület tavasztól őszig 440 gramm oxigént termel, 590 gramm széndioxidot dolgoz fel és 4500 gramm szennyező anyagot szűr ki a levegőből. Egy 50 éves fa 405 kg szennyeződést szűr ki a levegőből egy év alatt.

A százhalombattai utcákon, köztereken összesen 193 nyárfa áll, valamint még néhány példány különböző önkormányzati intézményeknél, illetve magánterületeken - tájékoztatott Nagy Tamás Richárdné, városi főkertész, aki éppen a nyárfa-probléma megoldásán dolgozott, amikor felkerestem. Már a költségeket számolta: 60-70 centiméteres fatörzsnek már kosaras kocsival kell nekiesni, aminek 41 000 + ÁFA az ára. Minden megszüntetett lombot pótolni kell. Erre alkalmas várostűrő fajok a hárs, a kőris, a juhar vagy a gleditsia. Az említett törzsátmérőjű fát négy csemetével lehet kiváltani, amelyeknek ára darabonként 32 000 + ÁFA.

A városban fellelhető nyárfák kivágása és pótlása közel negyvenmillió forintba kerülne. Ehhez képest szinte aprópénz a helyükbe ültetett csemeték háromévi intenzív ápolása és a kivágott fák tuskójának kiirtása.

Igazán nagy tömegben a Dunafüred és a lakótelep közötti erdőben találhatók nyárfák, összesen közel 20 600 tíz-húszéves példány, amelyeket anno állami támogatással ültettek. A Duna-parton álló egyedek a Közép-Duna- Völgyi Vízügyi Igazgatóság tulajdonában vannak, és tulajdonképpen nemzeti érdekeket szolgálnak azzal, hogy megfogják az árteret, tisztítják a levegőt, nem utolsó sorban gyönyörűen vadregényessé teszik a Duna-partot.

A lakótelep épületei között hatalmas, méltóságteljes fák pompáznak. Amikor tavaly ki kellett vágni a Damjanich út kanyarulatában a három hatalmas nyárfát, sokan siratták őket, hiszen a várossal együtt nőttek, terebélyesedtek. Természetes, hogy időnként meg kell válni egy-egy fától, mert útban vannak, megbetegednek, korhadnak és veszélyessé válnak.

Kétségtelen, hogy akit nem nevetésre ingerelnek a nyárfák levegőben szállongó szöszmöszei, azt bosszúságra. Takarítani kell vagy szúnyoghálót felszerelni, ami egyébként ettől függetlenül is indokolt lehet. A virágzás maximum két-három hétig tart, de a gyakori májusi eső sokszor le is veri, el is mossa a pihéket.

Nem csak Százhalombattán, de országosan is találkozhatunk nyárfa-ellenzőkkel, akik gyermekeink egészségére hivatkozva követelnek megoldást. Az igazság az – amit dr. Radeczky Éva, a városi egészségközpont allergológusa is megerősített –, hogy ilyenkor pázsitfű pollennel van tele a levegő. A nyárfa látványos pihéi valójában termések, nem hordoznak allergizáló részecskéket.