A Közösségi Ház kellemes környezetében szülők és nagyszülők nemcsak előadásokat hallhattak, hanem hasznos tanácsokat kaptak az egyszerű konyhatechnikákkal, a zöldségek és gyümölcsök felhasználásával kapcsolatban is. A gyerekeket addig játszósarok, arcfestés, gyermekműsor, bábszínház és textilből készült "tentik" foglalták le.

 

Dr. Kunetz Zsombor mentőorvos a csecsemő és kisdedkori balesetekről – fulladás, égés, mérgezés – és az elsősegélynyújtásról tartott szemléltető előadást. A kisgyermeket a felnőttekétől eltérő technikával kell újraéleszteni. Mesterséges lélegeztetésnél például, mivel hat hónapos korig orrlégzők a gyerekek, a pici orrot képtelenség úgy bekapni, hogy hatásos legyen, ezért a szájjal együtt kell bekapni. Az orrlégzés miatt elengedhetetlen az orrszívás és bármennyire is idegenkedünk tőle, még mindig a leghatékonyabb az orrszívó porszívó. A keringés összeomlása csecsemő és kisded korban leginkább légúti problémára vezethető vissza. A szív újraindítása nem két tenyérrel, hanem csak két újjal végezhető. Ennek ismerete azért is fontos, mert defibrillátor csak 8-10 éves kor felett használható. A hallgatóságban felmerült a kérdés, hogy ezzel a módszerrel nem törjük-e el a bordáját, vagy szegycsontját a picinek. Mivel azonban ilyen korban nagyon lágy a csont, szinte lehetetlen eltörni. Egyébként a felnőttek újraélesztésénél is elenyésző a törés.

 

A gyerekeknél a leggyakoribb baleset az égés, a sérülést forrázás, vagy forró tárggyal – vasaló, fűtő-, főzőtest – való érintkezés okozza. Elengedhetetlen az azonnali hideg vizes hűtés. Ha a seb felülete hólyagosodik, másodfokú égésnek minősül, ebben az esetben nem szabad rákenni semmit – Pantheon, tejföl stb. - és mindenképp meg kell mutatni orvosnak.

 

Dr. Máté Edit csecsemő- és gyermekszakorvos a gyermekek ízlelésének kialakulásáról, alakításáról és az allergén táplálékokról beszélt. Közismert, hogy hat hónapos korig az anyatej a legfontosabb táplálék, de ettől a kortól kezdve már elengedhetetlen a fokozatos hozzátáplálás. Gyermekünk táplálék-elfogadó képessége attól függ, hogy mennyire változatosan és türelmesen próbáljuk hozzászoktatni a különböző ízekhez. A megfelelő ételhez szoktatás a későbbi problémák (allergiák, hiányállapotok, rossz étkezési szokások, elhízás stb.) kialakulása szempontjából is meghatározó. Fontos, hogy hat hónap után naponta adjunk húst, az idegen fehérjét feltétlenül kerüljük, lehetőleg tehéntejet három éves kor alatt ne kapjon a kisgyerek. Kerüljük a különböző ízesített tejtermékeket is, például a gyümölcsjoghurtokat, mert nagyon allergének, de a közhiedelemmel ellentétben allergén a kecsketej is.

 

Hét hónapos kortól bevezethetjük a zöld fűszereket – kakukkfű, petrezselyem -, de a hagymafélékkel várjuk meg az egy éves kort.

Adhatunk viszont a kötelező adagon felül is D és C vitamint, mert túladagolni nem lehet, hiánya viszont súlyos problémákhoz vezethet.

 

Szorosan kapcsolódott a hallottakhoz dr. Csoszánszki Noémi gyermek-gasztroenterológus előadása az allergiáról. Az ételallergia ugyan XX. századi betegség, de korántsem érint annyi embert, mint gondolnánk. Hazánk felnőtt lakosságának 1, míg a gyermekek 3-5 százaléka szenved tőle. Az viszont tény, hogy ez a szám évről évre nő. Ételallergia sajnos még az olyan csecsemőknél is előfordulhat, aki még csak anyatejjel táplálkoznak. A várandós anya megfelelő táplálkozási szokásai ellenére is kialakulhat, akár csecsemőkorban is. A tudomány mai ismeretei szerint nem lehet biztosan megelőzni. A legnagyobb problémát az okozza, hogy az allergén anyag nem azonnal vált ki reakciót, hanem akár három, négy hét múlva. Ráadásul tünetként minden előfordulhat: gyomor, bőr, keringési, idegrendszeri, légúti problémák.

 

Csakis életmódbeli változtatásokkal, drasztikus megvonással lehet valamennyire kizárni az ételallergia kialakulásának lehetőségét. A környezeti tényezőket csökkenthetjük az ún. farmeréletmóddal, amelynek lényege, hogy nem száz százalékosan higiéniás a környezetünk. Ezt támasztja alá, hogy a statisztikák szerint többségében az első gyermek szenved allergiától.

 

Számos ételallergia kinőhető, például a fehérjére való érzékenység. Arra viszont oda kell figyelni, hogy aki a tejfehérjére allergiás, az biztosan a marhahúsra is allergiás lesz.

 

Az ilyen allergia diagnosztizálása nem könnyű, nagyon fontos, hogy tudjuk, mit eszik, mivel érintkezik a gyermek. A legtöbb esetben az ún. provokációs teszttel, vagy az egyszerű Prick teszttel ki lehet szűrni az allergén anyagokat, és ezek teljes kerülésével tünetmentessé válhat a beteg. Bizonyos ételeket helyettesíteni is tudunk, de ebben az esetben is nagyon körültekintőnek kell lennünk. Például szójatejet nem ihat a csecsemő, és hat hónapos kor alatt a rizstej sem javallott. A kecsketej és a szamártej pedig kifejezetten allergén. Az anyatejhez a tevetej áll a legközelebb, az állat viszont Európában ritka.

Amennyiben a táplálékallergiáról többet szeretnénk megtudni, létezik egy ugyanilyen nevű honlap, amely gyakorlatilag adatbankként funkcionál, és igyekszik minél szélesebb körű tájékoztatást adni.

Az előadásokat követően kiosztották az előzetesen meghirdetett "Maszat Manó" fotópályázat díjait. A feladat az új ízekkel való első találkozás megörökítése volt.

 

A hordozókendő élettani hatásait, felkötését Csörgőné Polgár Andrea perinatális tanácsadó mutatta be. A kendő azon túl, hogy rendkívül praktikus, mert szabaddá teszi a szülő mindkét kezét, testi-érzelmi kontaktusban tartja a szülőt és gyermekét. Az ún. terpesztérdeplő testtartás jótékony hatású a csecsemők számára, ezzel például kiküszöbölhető a csípő rendellenes fejlődése. Arról nem beszélve, hogy a folyamatos testi kontaktus megnyugtatóan hat a babára, és egy nyugodt baba nyugodttá teszi a szülőt is.

Ugyanakkor felhívta a szülők figyelmét arra, hogy sem kendőbe, sem más testi hordozó eszközbe ne tegyük a gyermeket arccal a világ felé. Azon túl, hogy nyugtalanítja az állandó inger, gerince még "C" alakban áll, és a kifelé fordítással rendellenes testtartásba kényszerítjük.

 

A hordozókendő használata nem bonyolult, de kezdetben érdemes szakember segítségét kérni, hogy kiküszöböljük a rutintalanságból adódó problémákat. A vállalkozó szülők ki is próbálhatták a viselését.

A Születés Hete program zárásaként a kitartó szülők a ragyogó napsütésben "Mamamaratont" sétáltak a közösségi háztól a cukrászdáig.