A Magyar Hypertonia Társaság által indított "Éljen 140/90 alatt!" mozgalom "Tudatos Törődés" alprogramjához kapcsolódva a Men for Care Kft. segítségével a Hírtükör is egészségvédő sorozatot indított. Ezúttal ismét Dr. Ruby Erzsébet, a Százhalom Egészségügyi Központ kardiológusa ad tájékoztatást a hipertónia betegségről és következményeiről.
Hipertónia betegségről akkor beszélünk, ha a vérnyomás nyugalomban három különböző (legalább egyhetes időközzel mért) értékének átlaga nagyobb, mint 139 Hgmm szisztolés, vagy nagyobb, mint 89 Hgmm diasztolés érték.
A hipertóniának különböző típusai léteznek. Elsődleges hipertónia, amikor nem találjuk szervi okát a betegségnek. Ha harminc éves kor után jelentkezik, 60 százalékban tünetmentes lehet, de kialakulását segíthetik az olyan káros szenvedélyek, mint a dohányzás, az alkohol- és kávéfogyasztás.
A másodlagos hipertónia általában szervi betegség következménye. Ennek több csoportja van. Az első lehet krónikus vesegyulladás következménye, vagy vesetumor. Az alacsony vagy magas káliumszint is okozhat vérnyomás-emelkedést. A harmadik csoportot pedig az ún. átmeneti hipertónia alkotja. Ide tartoznak a különböző gyógyszerek mellékhatásai, akut betegségekhez társuló, az izolált és a terhességi magas vérnyomás.
"Ha nem fáj, akkor minek kezelni? Minek foglalkozunk vele, mikor nem érzek semmit!" Ezek a leggyakoribb kérdések a szakorvostól. Nehéz meggyőzni az embereket, hogy a magas vérnyomásnak milyen súlyos következményei lehetnek.
A hipertónia gyakran sok éven át panasz- és tünetmentesen áll fenn, így előfordulhat, hogy felfedezésekor már valamely szerv károsodott, vagy éppen ennek kivizsgálása deríti ki a kórosan emelkedett vérnyomást. Nem véletlenül minősítik a hipertóniát egyes, a lakossághoz szóló primer prevenciós felhívásokban "néma gyilkos"-nak. A tartósan fennálló hipertóniával járó fokozott szívizom-feszülés következtében a szív fala megvastagodik, majd később nem képes megfelelő teljesítményre, azaz elégtelenné válik. A szívelégtelenség ma már ritka a vérnyomás megfelelő beállítás esetén.
Az agyi erekben a fokozott nyomás hatására kis hólyagszerű fali kitüremkedések képződnek, amelyek bármikor megrepedhetnek. Ez okozza az agyvérzést (vérzéses stroke). Ezen kívül a hipertóniával együtt járó fokozódó agyi érszűkület és érelmeszesedés ugyancsak szélütéshez vezethet (vérhiányos stroke). A vesék véráramlásának romlásával a veseműködés fokozatosan leromolhat, végül a salakanyagok kiválasztása elégtelenné válik és veseelégtelenség léphet fel. A hipertónia korai és megfelelő kezelése általában kivédi e súlyos szövődményeket.
Végül a keringő zsírok egy része lerakódik az erek falában és károsítja az artériákat, érelmeszesedést okozva. Ha a szív saját erei tömődnek el, akkor a szív falának egy része elhalhat, ezt nevezzük szívinfarktusnak.
A következő alkalommal megtudhatják, hogy mit lát egy szemész a hipertóniából!