Eva, regisztrációs adó, gyermekgyógyszerek – csak néhány az utóbbi hetek belső piaci „slágertémái” közül, melyek itthon is élénken foglalkoztatták a közvéleményt. Noha a jelek szerint például az egyszerűsített vállalkozói adó esetében sikerült dűlőre jutni, jónéhány olyan kérdés van még, melynek megoldása a brit elnökségre, vagy legalábbis erre az időszakra marad. Ezek közé tartozik az egységes uniós jogosítvány, melyről júniusban a tagállamoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk, vagy az élelmiszercímkék ügye, melynek kapcsán június elején a Tanács és a Parlament eltérő véleményt fogalmazott meg. Alábbi összeállításunkban a legfontosabb belső piaci ügyekből szemezgettünk.
Regisztrációs adó
Magyarországon az elmúlt hónapok egyik uniós slágertémája kétségkívül a regisztrációs adó volt. Még februárban a Magyar Gépjárműkereskedők Országos Egyesülete (MGOE) beperelte a magyar államot az adó miatt, mondván a jelenleg érvényben lévő szabályozás nem értékarányos, a regisztrációs adó ugyanis ugyanolyan mértékű (az azonos környezetvédelmi csoportba sorolt) használt autóknál, mint az újaknál. Július elején az Európai Bizottság a regisztrációs adó öttől tíz évig tartó átmenet után történő eltörlését és a gépjárműadóba való beépítését javasolta. A testület azt is felvetette, hogy a gépjárművekre kivetett adó alapjában a környezetszennyezés mértéke legyen a meghatározó, ezzel is a kevésbé szennyező autók vásárlására ösztönözve a fogyasztókat. A Bizottság adatai szerint 16 uniós tagállam vezetett be regisztrációs adót, amelyek mértéke a néhány száz eurótól a 16 ezer euróig terjed. Ezek: Belgium, Dánia, Spanyolország, Görögország, Olaszország, Írország, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Magyarország, Lettország, Málta, Szlovénia, Ciprus és Lengyelország. A többi tagállamban nincs ilyen adónem. Dánia az abszolút rekorder 16 ezer euróval, de Finnországban (8 ezer euró), Írországban (4500 euró) és Hollandiában (4500 euró) is magas az adó. Magyarországon az adó mértéke a gépkocsi motorjának és károsanyag-kibocsátásának függvényében 130 ezer – 2 millió 800 ezer forint között váltakozik (2004. február elsejétől érvényes). Hazánk tervezett regisztrációs adóbevétele 2005-re 62 milliárd forint. A súlyadóból 30 milliárd folyik be, ami az önkormányzatokhoz kerül.
A regisztrációs adó eltörlésére Kovács László adó- és vámügyi biztos szerint azért van szükség, mert az adó kivetésének módja az egyes tagállamokban akadályozta a belső piac zökkenőmentes működését, és lényegében kettős adózásnak vetette alá az állampolgárokat. A tagországokban jelenleg mindennapos gyakorlatnak számít, hogy az importált autókra a korábban másik országban már kifizetett adó beszámítása nélkül regisztrációs adót vetnek ki. Ez azért aggályos, mert kettős adóztatást jelent, továbbá nem veszi figyelembe az autó valós értékét. A Bizottság álláspontja szerint – amit európai bírósági döntések is alátámasztanak – a kettős adóztatás az áruk szabad áramlását akadályozó tényezőként hat, mivel a magas költségek és adminisztratív terhek nem ösztönzik a gépkocsik belső piacon történő forgalmát. De Brüsszel szerint az autóipar is profitálna a jelenlegi rendszer átalakításából, miután az eltérő regisztrációs adókulcsokra való tekintettel nem kellene ugyanazon típusú autó esetében eltérő árakkal kalkulálnia. A magyar biztos a javaslattól azt is várja, hogy csökkenteni fogja az „ésszerűtlenül nagy árkülönbségeket”.
Az Európai Bizottság javaslatának fő elemei a következők:
1. A regisztrációs adó öttől tíz évig terjedő időszak alatt történő eltörlése. A Bizottság állítása szerint az adó fokozatos felszámolása nem érintené a tagállamok költségvetési bevételeit, mert ezzel párhuzamosan megemelhetnék az éves gépjárműadót (súlyadót) és egyéb autóval kapcsolatos adófajtákat. Brüsszel szerint az éves gépjárműadó sokkal koherensebb, mint a regisztrációs adó, mert a személyautó adott területen való használatára és fenntartására vonatkozik. Ráadásul az éves gépjárműadó biztosabb és kiszámíthatóbb forrás is, mint a regisztrációs adó, amely erősen ki van téve a sokszor hullámzó eladási mutatóknak. Más kérdés, hogy az adóról dönteni hivatott pénzügyminiszterek azonnali bevételektől esnének el, miközben a regisztrációs adó beépítésének költségvetési előnyei inkább hosszú távon jelentkeznének. Ennek a problémának a létezését Kovács László is elismerte.
2. A Bizottság egy olyan rendszer bevezetését javasolja, amelyen keresztül egy tagállam annak megszűnéséig köteles lenne visszatéríteni a regisztrációs adó egy részét akkor, ha a nála nyilvántartásba vett személygépkocsit exportálják, vagy tartósan más tagállamba viszik. Brüsszel szerint ezzel a módszerrel megelőzhető lenne a kettős adóztatás, másrészt az adónem is igazságosabbá válna azáltal, hogy azt a gépkocsinak az érintett országban történő tényleges használatához köti. Az éves gépkocsi-forgalmi adó esetében hasonló visszatérítési rendszert alkalmaznának.
3. Az Európai Bizottság a gépjármű- és a regisztrációs adót a jövőben fokozott mértékben a környezetszennyezés, éspedig a szén-dioxid kibocsátástól tenné függővé, arra ösztönözve a lakosságot, hogy kevésbé szennyező autókat vásároljon. A szén-dioxid összetevő beépülne az említett adók adóalapjába. „Ez a gépkocsik által kilométerenként kibocsátott szén-dioxid grammban kifejezett mennyiségén alapuló adódifferenciálást jelentene” – áll a bizottsági közleményben. A regisztrációs és az éves súlyadóból származó összes adóbevétel legkevesebb 25 százalékának 2008. december 31-ig az adók CO2-alapú összetevőjéből kell befolynia, 2010-re pedig ennek az aránynak 50 százalékra kell emelkednie. A Bizottság szerint ugyanakkor nem kizárólag a szén-doxid kibocsátás, hanem a gépjármű teljesítménye is számítani fog az adó megállapításakor, így a maguknak csak régebbi típusokat megengedni tudó vásárlók sem kerülnek „jelentős hátrányba”.
Eva
A regisztrációs adóhoz hasonlóan nagy figyelem övezte az egyszerűsített vállalkozói adó sorsának brüsszeli alakulását is. Február végén a tagállamok pénzügyminisztériumainak tisztviselőiből álló áfa-bizottság elfogadta az Európai Bizottság szakértőinek azt az értékelését, hogy az eva nem ütközik az uniós szabályokba. „Az áfa-bizottság az egyszerűsített vállalkozói adót az áfára vonatkozó uniós szabályozással összeegyeztethetőnek ítélte. Tudomásul vette, hogy az Unió közös kasszáját nem éri veszteség, a magyar áfa-befizetések összege az eva alkalmazása miatt nem csökken. Egyetértett azzal, hogy az eva az adórendszer egyszerűsítését és az adóelkerülés visszaszorítását, azaz alapvető uniós adópolitikai célokat szolgál. Azt is tudomásul vette, hogy ez az egyszerűsített adózási forma a kisvállalkozóknak előnyös, akiknek támogatása az Európai Unió fontos gazdaságpolitikai céljai közé tartozik” – szögezte le a döntés kapcsán kiadott nyilatkozatában Kovács László, a Bizottság adó- és vámügyekért felelős tagja.
Az áfa-bizottság döntésével lezárult az egyszerűsített vállalkozói adó tárgyában még tavaly májusban Frits Bolkestein akkori belső piaci biztos által kezdeményezett vizsgálat. A belső piaci biztos akkor még azért emelt kifogást az eva ellen, mert attól tartott, hogy az adónemet választó kis- és középvállalkozások kisebb általános forgalmi adót fizetnek, mintha a rendes szabályok vonatkoznának rájuk. Ez azért zavarta volna Brüsszelt, mert a szóban forgó kis és közepes méretű vállalkozások versenyelőnyt élveznek másokkal szemben. A Pénzügyminisztériumtól kapott információk birtokában a jelek szerint idővel ezt a gyanút ejtette a Bizottság és figyelme egyre inkább arra fordult, hogy az eva miatt nem csökken-e a közösségi magyar áfa-befizetés. (A PM egyébként a Brüsszelnek átadott kimutatásban tételesen összehasonlította az evások 2002-es és 2003-as áfa-bevallásait, hogy eloszlassa a kételyeket.) Az úgynevezett 6. közösségi áfa-irányelv lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy kis- és középvállalkozásaiknak egyszerűsített adózási formát kínáljanak, ami többnyire valamiféle átalányadót jelent. „De a fizetendő forgalmi adó összege nem lehet más, mint amit egyébként is fizetnének” – hangsúlyozta egy korábbi nyilatkozatában Jonathan Todd, aki a belső piaci biztos szóvivője volt.
Az ügy kapcsán ugyanakkor Kovács László óva intett az eva kiterjesztésétől. Az adóügyi biztos szerint ez a lépés elkerülhetetlenül újabb vizsgálatokat eredményezne, aminek kedvező kimenetelét a Bizottság magyar tagja nem látja biztosítottnak. „A szóban forgó bővítési elképzelések mértékadó vélemények szerint már túllépnék a tagországok tűréshatárát” – indokolta, miért nem tartja tanácsosnak túlfeszíteni a húrt.
Gyermekjátékok
A jövőben tilos lesz a ftálsavak használata a gyermekjátékokban és a gyermekápolási cikkekben – így döntött július elején az Európai Parlament. Az EP illetékes szakbizottsága már korábban úgy határozott, hogy korlátozni kell a ftálsavak néven ismert mérgező vegyületcsoport használatát a gyermekek részére készülő játékokban és ápolási cikkekben. Mivel Antoniosz Trakatellisz (görög, néppárti) jelentéstevő már megegyezésre jutott a Tanáccsal, így a jogszabály hamarosan hatályba léphet. A plenáris által elfogadott szöveg értelmében tilos lesz három ftálsavat – ezek a DEHP, a DBP és a BBP – 0,1 százalékos koncentrációt meghaladó mértékben felhasználni a játékokban és a gyermekápolási cikkekben. (1999 előtt, amikor is ideiglenes jelleggel tiltólistára helyezték a ftálsavakat a játékgyártásban, a koncentráció akár a 30 százalékot is elérte.) A kockázatértékelés alapján ezeket a vegyületeket rákkeltőnek, mutagénnek és reprotoxikusnak minősítették. [Tehát az anyagok génkárosító, valamint a szaporodási képességeket csökkentő hatással bírnak – a szerk.] A Parlament által elfogadott módosító indítványok értelmében a második csoportba sorolt ftálsavakat (DINP, DIDP, DNOP) olyan játékokban és gyermekápolási cikkekben nem szabad majd felhasználni, amelyeket a gyerekek méretüknél fogva a szájukba vehetnek. A korábbi javaslat ez utóbbi anyagoknál a játékokat és ápolási cikkeket használó gyermekek korához kötötte volna a tilalmat, ez viszont kikerült a jogszabályból. A képviselők egyúttal felszólították a Bizottságot, hogy a játékok és a gyermekápolási cikkek mellett vizsgáltassanak meg egyéb ftálsav-tartalmú termékeket, főként egészségápolási cikkeket.
Nyolc évbe, három Európai Bizottságba és tizenegy tanácsi elnökségbe telt, hogy a gyermekeket megóvjuk attól, hogy különösen veszélyes anyagok kerüljenek a játékaikba, de jó látni, hogy a józan ész kerekedett felül az ipar heves és megtévesztő lobbijával szemben – így örvendezett Jill Evans képviselő (brit, Zöldek), miután a Parlament második olvasatban elfogadta az irányelvet. Hiltrud Breyer (német, Zöldek) a szavazás után kiadott közleményében a tanulságok levonására szólította fel a vegyipart és a játékgyártókat: „Az európai döntéshozók nem fogják eltűrni, hogy veszélyes anyagokat használjanak fel a gyermekjátékokban. Legfőbb ideje, hogy az olyan játékokat, mint amilyenek a Barbie babák, biztonságos anyagokból készítsék. De ez [a folyamat] nem ér véget a játékoknál”. A politikus szerint a Parlament és a Tanács méltán kéri más PVC-termékek vizsgálatát. „Ha az ipar olyan felelősségteljes akar lenni, mint amilyennek mondja magát, akkor véget kell vetnie a lágy PVC használatának, nem csak a játékokban, hanem egyéb termékekben is, mint amilyenek az orvosi eszközök, a padlóburkolat és az ételek csomagolóanyaga” – hangsúlyozta a német képviselő.
Gyermekgyógyszerek
Ami a gyermekgyógyszereket illeti, a tagállamok júniusban konszenzusra jutottak a kiegészítő szabadalmi oltalom meghosszabbításáról azon gyógyszerek esetében, amelyeket külön tesztelnek a gyermekek körében való felhasználásra is. Ma az orvosok gyakran felnőtteknek szóló gyógyszereket írnak fel kiskorú betegeknek is, csupán csökkentett dózisban, ami gyógyászati szempontból távolról sem optimális megoldás. Az elterjedt gyakorlat oka az, hogy túlságosan kevés olyan gyógyszer létezik, amelyeket kifejezetten gyermekek részére fejlesztettek ki, vagy várható hatásait a forgalomba hozatal előtt gyermekeken is tesztelték volna. A Bizottság ezen a helyzeten szeretne változtatni a gyermekgyógyszerekről szóló rendelet megalkotásával, amely fokozná a gyártók érdekeltségét a gyermekgyógyszerek kifejlesztésében, illetve a gyermekek körében végzett hatásvizsgálatok számának növelésében.
Noha a Tanácsban egyetértés volt a kiegészítő szabadalmi oltalom kiterjesztéséről azon gyógyszerek esetében, amelyeket külön tesztelnek a gyermekek körében való felhasználásra is, a meghosszabbítás mértékéről és mikéntjét illetően azonban eltértek az álláspontok. Egyes tagállamok rugalmas meghosszabbítást szeretnének, mások minden esetben hat hónappal növelnék meg azon készítmények kiegészítő szabadalmi oltalmát, amelyeket gyermekek körében is tesztelnek (ezt javasolta a Bizottság is), ismét más tagállamok a hat hónapnál rövidebb meghosszabbítás mellett kardoskodtak. A meghosszabbítás az innovatív gyógyszergyártók számára kedvező lenne, a lejárt szabadalmi oltalmú hatóanyagokat saját termékeikként eladó generikus gyártók (vagyis a magyar gyógyszercégek zöme) számára viszont negatív hatásokkal járna. Az orientációs vita után a tervezet visszakerül a tanácsi munkacsoport szintjére.
Élelmiszercímkék
Eltérő véleményt fogalmazott meg a Tanács és a Parlament az élelmiszercímkék ügyében. Június elején az Egészségügyi Tanács egyhangúlag úgy határozott, hogy támogatja a tápértékprofil feltüntetésének kötelezővé tételét a magukat egészségesnek hirdető élelmiszereken. Eszerint kötelező lenne a tápértékprofil feltüntetése a „zsírszegény”, „magas rosttartalmú” vagy „csökkentett cukortartalmú” és hasonló vevőcsalogató feliratokkal ellátott élelmiszereken. Az Európai Parlament ezt megelőzően – az élelmiszeripar képviselőinek intenzív lobbizása után – elvetette ezt a bizottsági javaslatot, a miniszterek azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy csak olyan esetben lehessen az említett kifejezéseket a csomagoláson feltüntetni, ha azok összhangban vannak a rendeletben meghatározandó tápérték-követelményekkel. (Az EP szakbizottságában a képviselők korábban azzal vetették el a bizottsági javaslatot, hogy nem csak a termék összetétele a döntő, hanem a hozzá kapcsolódó fogyasztási szokások is befolyásolják az egészségre gyakorolt hatást. Hozzátették: a rendszer óhatatlanul diszkriminálna, és „jó”, illetve „rossz” élelmiszerekre osztaná a termékeket.)
A Bizottság elképzelései szerint a tápértékprofil feltüntetése lényegében azt jelenti, hogy a zsírmentesnek jelölt élelmiszerek nem tartalmazhatnának többet fél gramm zsírnál 100 grammonként, illetve 100 milliliterenként. Proteinben gazdagnak pedig például csak olyan élelmiszert lehetne nevezni, amely energiaértékének legalább 12 százalékát proteinek adják. Ennek alapján a Bizottság előírta volna: az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség felügyelete alatt el kellene készíteni mindazon élelmiszerek hivatalos tápértékprofilját, amelyek csomagolásán kedvező egészségügyi, élettani hatásra utaló hívószó áll. (Ez a profil mindenekelőtt azt jelezné: mennyi zsírt, telített, illetve egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavat, cukrot, sót, nátriumot tartalmaz a vizsgált termék.) Azt a Tanács is támogatta, hogy a termék egészséges voltát hangsúlyozó feliratok elhelyezésére csak akkor legyen mód, ha az egészségre gyakorolt pozitív hatás tudományosan bizonyított és azt az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség is jóváhagyja. A miniszterek ezzel tehát támogatták a bizottsági elképzelést abban is, hogy ne csupán bejelentési kötelezettséget rójanak a gyártókra, hanem engedélyezési eljárást, ha ilyen feliratokat akarnak szerepeltetni (a Parlament az előbbi változatot támogatta). A különbség lényege, hogy bejelentési kötelezettség esetén az Ügynökség feladata lenne bizonyítani, ha valamely vevőcsalogató felirat nem felel meg a valóságnak, az engedélyezési eljárás esetén viszont a gyártót terhelné a bizonyítási kényszer, hogy felirata igazat állít.
Markosz Kiprianu egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos elégedettségének adott hangot a tanácsi kiállás miatt, s leszögezte, hogy a jóváhagyott tervezet „világos, valódi és megbízható információkat garantál a fogyasztók számára az általuk megevett élelmiszerről”. A rendelettervezet visszakerült második olvasatra a Parlament elé, amelynek most nehezebb lesz felülbírálnia a tanácsi véleményt, hiszen ahhoz a képviselők abszolút többségére lenne szükség, ami az első olvasatban nem volt meg. A Bizottság azt reméli, hogy 2006 elején hatályba léphet az új jogszabály.
Egységes címkézés
Ami a címkézést illeti, a Bizottság még januárban azt szorgalmazta, hogy az EU egész területén egységesek legyenek az élelmiszerek és a háztartási termékek árujegyei. A kezdeményezést bejelentő Günter Verheugen szerint az egységes címkékkel „javulna a fogyasztóvédelem és a gyártók élete is könnyebbé válna”. Az ipari biztos hozzátette azt is, hogy az egységes szabályozás nem csak nagy költségmegtakarítást jelentene a gyártóknak, de azzal, hogy az uniós szabályokat a nemzetközi normáknak megfelelően alakítanák, a világ bármely részén piacra dobhatnák az áruikat anélkül, hogy újra kellene címkézni őket. Az EU-ban jelenleg 25 nemzeti jogszabály és két uniós direktíva foglalkozik a címkézéssel, s az ezekben foglaltakat szeretnék most egyetlen irányelvbe sűríteni. Már csak azért is, mivel – mint Verheugen rámutatott – a nemzeti jogszabályok eltérőek, ami szintén hozzájárul a csomagolási és címkézési költségek növekedéséhez. A Bizottság ígérete szerint az összes érdekelt felet (fogyasztókat, gyártókat, kereskedőket) bevonják az új jogszabály megalkotásába, különös tekintettel a csomagoláson szereplő információkra.
Dohányzás
A fiatalok állnak annak a dohányzásellenes kampánynak a középpontjában, amelyet március elsején indított útjára az egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos. Markosz Kyprianu közleményében rámutatott, hogy tízből nyolc dohányos kamaszkorban kezdi. „Amint elkezdték, olyan szokásukká válik, amely sokukat idő előtt a sírba visz. Évente hatszázötvenezer EU-polgár hal meg dohányzással kapcsolatos betegségben” – hangsúlyozta a ciprusi nemzetiségű biztos. Markosz Kyprianu közölte: „eltökélt szándéka”, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a fiatalok ne szokjanak rá a dohányzásra, illetve segítséget nyújtson a fiatal dohányosoknak a leszokásban. A politikus Írországot, Olaszországot és Máltát állította példaként a többi tagállam elé. (Ezek a tagországok már korábban betiltották a füstölést a nyilvános helyeken.) A „SEGÍTSÉG – A dohányzásmentes életért” elnevezésű kampány összesen 72 millió euróba kerül majd, és elsősorban a fiatalokat, pontosabban a kamaszokat (15-18 évesek) és a fiatal felnőtteket (18-30 évesek) veszi célba. A prioritások között a megelőzés és a leszokás szerepel az első helyen, de a rendezvénysorozat a passzív dohányzás veszélyeire is fel kívánja hívni a figyelmet. A dohányzásellenes roadshow mind a 25 tagállamra kiterjed; a fővárosokban tartandó bemutatót a „SEGÍTSÉG” televíziós és mozihirdetés kíséri a nyár folyamán. Június 1-jétől egy honlap (www.help-eu.com) is segíti a tájékozódást; ennek révén a polgárok a hivatalos nyelvek mindegyikén széleskörű információkhoz juthatnak, és megtudhatják azt is, hogy mely szervezetek segítenek a leszokásban. A “SEGÍTSÉG” már a második EU-szintű dohányzásellenes kampány, amelyet a Bizottság irányít, és amelynek alapját az első kampány („Légy szabad: mondj nemet!”) tapasztalatai jelentik. (Ez utóbbi 2002-2004 között zajlott, és 18 milliárd euróba került.)
A Bizottság adatai szerint az utóbbi húsz évben a 25 tagállam közül 22-ben kevesebb férfi nyúlt a cigaretta után. A legnagyobb csökkenést Lengyelországban (1996-ban a férfiak 54 százaléka, 2003-ban „csupán” 39 százaléka dohányzott) és Dániában (1985: 51 százalék; 2003: 30 százalék) regisztrálták; Franciaországban ugyanebben az időszakban 50-ről 36 százalékra, Nagy-Britanniában 35-ről 26 százalékra, Svédországban pedig 30-ról 16 százalékra esett vissza a cigarettázók aránya. A legtöbb tagállamban csökkent a dohányos nők aránya is. Ugyanakkor a dohányzás okozta megbetegedések és elhalálozások az EU országainak évi 100 milliárd euróba kerülnek. A Bizottság hamarosan véglegesíti azt az adatbázist, mely a dohányzás veszélyeit ecsetelő fotókat tartalmazza. A tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy ráteszik-e a cigarettás dobozokra az elrettentő képeket; eleddig Belgium, Írország és Nagy-Britannia jelezte, hogy élni kíván a lehetőséggel. A testület 42 grafikus fotót mutatott be, amelyeket a tagországok alkalmazhatnak a cigarettásdobozokon a szokásos figyelmeztető szövegek mellett. A megrázó képek célja, hogy rádöbbentsék az embereket a dohányzás veszélyeire.
A Bizottság uniós szinten nem szabhat gátat a füstölésnek, ám a tagországok közül Írország, Olaszország és Málta már betiltotta a dohányzást a nyilvános helyeken. Hasonló lépésre készül Svédország és Skócia is. Markosz Kyprianu már többször jelezte: ha tehetné, akkor „füstmentes övezetté” tenné az Európai Unió egész területét. A biztos ugyanakkor elismeri azt is, hogy a tilalom kiterjesztésére közösségi szinten nincs lehetőség, hiszen az egészségügy a tagállamok hatáskörébe tartozik. Mindazonáltal a biztos azt szeretné elérni, hogy az azbeszthez és a benzolhoz hasonlóan a dohányzást is a rákkeltő anyagok, illetve folyamatok 1. kategóriájába sorolják. Ezzel ugyanis egy lépéssel közelebb kerülnének a tilalom bevezetéséhez. A Bizottság a munkaadókkal és a szakszervezetekkel is tárgyal, ám megfigyelők szerint vajmi kevés esélye van a tilalom EU-szintű kiterjesztésének.
Társadalombiztosítás
Az Európai Bíróság áprilisi döntése értelmében az európai egészségügy-biztosítóknak akkor is állniuk kell a gyógyítási költségeket, ha a beteget orvosai egy nem uniós tagállamba utalták kezelésre. A Keller kontra spanyol társadalombiztosítás (C-145/03) ügy számottevően kiszélesíti a betegek jogait. Az ügy egy Spanyolországban élő német állampolgárt érint, akiben kölni orvosok 1994-ben rosszindulatú daganatot fedeztek fel. Az orvosok egy zürichi, svájci klinikára utalták a beteget, mert ott számíthatott a legszínvonalasabb kezelésre. Az ötvenezer euróba kerülő kezelés után Annette Keller a spanyol társadalombiztosítástól megpróbálta visszakövetelni a kezelési költséget, de ők visszautasították a fizetést azzal, hogy Kellernek előtte konzultálnia kellett volna velük, hogy egy nem uniós ország klinikájára akar menni. Az április 12-én hozott bírósági döntés szerint azonban az illetékes társadalombiztosító szervnek a beteg kezeléséről döntő orvosra kell bíznia magát, és annak döntésének megfelelően kell eljárnia: vagyis ha egy német orvos úgy látja, hogy a beteget egy nem uniós országban kell kezelni, akkor a tébének ezt el kell fogadnia, és ugyanúgy állnia kell a költségeket, mint ahogy egyébként kellene. A döntést a Bíróság az 1408/71-es tanácsi határozatra alapozta, amely a másik tagállamban élő (migráns) munkavállalók társadalombiztosítását szabályozza.
Europass
Az Európai Bizottság és az akkori luxemburgi elnökség február elsején útjára bocsátotta a szakmai képzés európai útleveleként is emlegetett Europasst. Ján Figel, aki a Bizottságban az oktatás, képzés, kultúra és soknyelvűség portfólióját felügyeli, egy konferencián arról beszélt, hogy reményeik szerint 2010-re hozzávetőlegesen 3 millió uniós polgár használja majd az Europasst.
Az Europass-csomag öt részből áll:
- Europass Önéletrajz
- Europass Nyelvtanulási Napló (az idegennyelv-tudást rögzíti)
- Europass Oklevélmelléklet (a felsőfokú végzettségről ad számot)
- Europass Bizonyítvány-kiegészítő (a szakképesítések, kompetenciák rögzítésére)
- Europass Mobilitási Igazolvány (a külföldi tanulmányokkal kapcsolatos adatokat közli).
A fenti dokumentumok már korábban is léteztek, a mostani javaslat csupán keretbe foglalja azokat. Az Europassra vonatkozó bizottsági javaslatra még tavaly év végén bólintott rá az Európai Parlament és a Tanács. Az EU ezzel egy olyan egységes keretrendszert kíván létrehozni, amely egy személyes (és rugalmas) portfólió révén megkönnyíti és elősegíti a végzettségek elismerését és a diákok mobilitását. A munkaadók egyébként a jelek szerint örömmel fogadják az új kezdeményezést. Az európai munkaadók szervezete (UNICE) szerint az Europass legnagyobb előnye, hogy segítségével könnyen összehasonlíthatják az ugyanarra az állásra jelentkezőket. Az Országos Hallgatói Önkormányzatok Európai Szövetsége (ESIB) azonban úgy vélte: egyelőre még nem világos, hogy milyen valódi hozzáadott értékkel is bír majd az Europass. A Bizottság azonban bizakodónak tűnik az „európai leckekönyv” sikerét illetően. Ján Figel közölte azt is, hogy az Europass honlapja (http://europass.cedefop.eu.int) eleddig már több mint kétmillió letöltést regisztrált. A portált egyelőre angol, francia, német, svéd, dán, holland, görög, spanyol és portugál nyelven lehet olvasgatni, de az ígéretek szerint hamarosan már az összes uniós nyelven elérhető lesz. A honlap egyébként amellett, hogy sokrétű információval szolgál, segítséget nyújt az Önéletrajz és a Nyelvtanulási Napló kitöltéséhez is. Akárcsak a Nemzeti Europass Központok, amelyeknek a segítségnyújtáson kívül az Europass dokumentumainak koordinálása, valamint az uniós tagállamokkal való kapcsolattartás lesz a feladatuk.
Jogosítvány
Júniusban a tagállamoknak második olvasatban nem sikerült megállapodásra jutniuk a gépjárművezetői engedélyek egységesítéséről. Az uniós jogosítvány egy hitelkártya méretű plasztiklapocska lenne, digitális fényképpel és mikrocsippel ellátva. Utóbbi nemcsak a tulajdonos személyi adatait tartalmazná a hamisítás veszélyétől védve, de múltbeli közlekedési magatartásáról is információkkal szolgálna. A legfontosabb vonása azonban az lenne, hogy egységesítené a huszonöt tagállamban jelenleg érvényes 110-féle különböző okmányt. Ma még nem teljesen egységesek az egyes járművezetői engedélykategóriák vagy az érvényességi idők sem, ezt a problémát is megoldaná. A személygépkocsik hajtására feljogosító változata egységesen tíz évig lenne érvényes, míg a teherautók és buszok sofőrjei öt-öt évre kaphatnák meg. Németország, Franciaország, Ausztria, Lengyelország és Dánia azonban ellenérzéseit hangoztatta az Európai Parlament és az elnökség között kimunkált kompromisszummal szemben, így a jogosítványok egységesítéséről nem sikerült második olvasatban megállapodni a luxemburgi elnökség alatt. A legfőbb kifogás a meglévő vezetői engedélyek kötelező cseréjével szemben nyilvánult meg, amely a kompromisszum tervezete szerint húsz év múlva lépne életbe. A németek vezetésével a blokkoló kisebbség országai leszögezték, hogy ezt nehéz lenne „eladni” a közvéleménynek, elsősorban a magas költségek miatt. A miniszteri tanács egyébként első olvasatban, tavaly ősszel még amellett állt ki, hogy ne legyen kötelező a csere, de az Európai Parlament februárban már az összes okmány húsz év múlva esedékes kötelező felváltását támogatta (s egyúttal azt is, hogy már ezt megelőzően, tíz év múlva álljon át minden tagállam a jelenleg még sok helyütt használt papíralapú jogosítványról a műanyag kártyára).
Berlin azt is hangoztatta, hogy polgárai erősen kötődnek jelenlegi jogosítványukhoz. Németországban nem ismert a vezetői engedélyhez szükséges orvosi igazolások időnkénti megújításának jogintézménye: ha egyszer valaki megszerezte a jogosítványt, akkor nem kell néhány évente megújíttatnia azt egy erre feljogosított orvossal (miként Magyarországon), hanem élete végéig érvényes lehet a vezetői engedélye (feltéve, hogy nem követ el valamilyen súlyos kihágást). „45 millió jogosítvány lecserélését nagy felhördüléssel fogadnák Németországban” – magyarázta egy tanácsi diplomata. Visszatérő vélemény szerint azonban a német álláspont nem utolsósorban a szeptember 18-ra várható előrehozott választások miatt ilyen kemény. A tagállamok most abban reménykednek, hogy októberben a brit elnökség vezetésével sikerül majd előrelépést elérni. A tervezet egyik célja, hogy megszüntesse az úgynevezett jogosítványturizmust (amikor az egyik tagállamban jogosítványától megfosztott állampolgár egy másik tagállam hatóságaitól új vezetői engedélyt kap). Egy másik célja, hogy valamennyi tagállam elfogadja a bármelyik másik által kiállított engedélyeket is, s ezáltal elháruljon egy komoly akadály a személyek szabad áramlásának tényleges megvalósulása elől.
Biztonsági öv
A jövőben nem csak a személyautókban, de a buszokon, a minibuszokon és a teherautókon is kötelező lesz biztonsági öv – így döntött június végén az EP-képviselők többsége. Évente 47 ezer halálos kimenetelű és 1,7 millió sérüléssel járó baleset történik Európa útjain. A Bizottság által 2001-ben kiadott Fehér Könyv deklarálta először, hogy a balesetek számát 2010-re a felére kell csökkenteni. Mint az EP indoklásából kiderült: az utóbbi években történt tragikus balesetek (köztük a 2003. májusi magyarországi busztragédia, amely 33 emberéletet követelt, valamint az ugyanabban a hónapban történt, 28 áldozattal járó lyoni baleset) világítottak rá a mostani szigorítás szükségességére. A várhatóan jövőre életbe lépő szabályozás kimondja, hogy minden járművön kötelező lesz a biztonsági öv használata. Tehát nem csak a személyautókat, hanem a buszokat, távolsági és minibuszokat, a könnyű haszongépjárműveket, valamint a teherautókat is fel kell szerelni biztonsági övekkel. A Parlament egyetértett a Tanáccsal abban, hogy még biztonsági övvel is tilos legyen az oldalra néző ülések használata a kis- és távolsági buszokon. A képviselők a konferenciabuszok esetében ettől – bizonyos megszorításokkal – eltekintenének. A Bizottság közleményben üdvözölte a Parlament döntését, és rámutatott, hogy a szigorítással jelentős mértékben csökkenthetik az utóbbi években Európában drámai mértékben megnövekedett balesetek számát. Günter Verheugen ipari biztos azt emelte ki, hogy ezzel véget ér az eltérő nemzeti szabályozások kora, és egy egységes jogi keret jön létre az európai gyártók számára.
Az EP első olvasatban jóváhagyta a járművek elülső védelmi rendszereiről szóló jogszabály-tervezetet is. A tervezet minden elülső védelmi rendszer tesztelésére kiterjed, így olyan rendszereket alakítanának ki, amelyek javítják a gyalogosok biztonságát és csökkentik a sérülések számát. Egyes becslések szerint az Unióban évente kétezer gyalogos, illetve kerékpáros életét lehetne megmenteni, ha „gyalogosbarát” autók készülnének. Külön foglalkozik a jelentés az ütközőszerű, merev lökhárítókkal (közkedvelt nevén kengururácsokkal). A Bizottságnak már sikerült megállapodnia számos autógyártó céggel, amelyek vállalták, hogy a jövőben nem szerelnek ilyet az általuk készített járművekre. Günter Verheugen ipari biztos üdvözölte a parlamenti jóváhagyást.
AKTUALITÁSOK
Lemondott a török felkészülés egyik kulcsembere
2005. augusztus 8. – EUbusiness
Szombaton lemondott hivataláról a török integrációs folyamatokat koordináló kormányzati hivatal feje; a döntés hátterében állítólag az húzódik meg, hogy a hivatalvezető elégedetlen volt a közeledő csatlakozási tárgyalásokra való török felkészüléssel. Murat Sungar közleményében azt hangsúlyozta, hogy személyes okok miatt mondott le, valamint azért, hogy „lehetőséget adjon a kormánynak, hogy egy (új) csapattal dolgozzon együtt”, melyet az október 3-ra tervezett csatlakozási tárgyalások előtt választanak ki. Az angol nyelvű Turkish Daily News név nélkül nyilatkozó forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Sungar a török felkészülésben megmutatkozó bizonytalanság és zavar miatt távozott. Ali Babacan gazdasági miniszter személyében Ankara már korábban kinevezte főtárgyalóját, de még nem jelentetteék be a tárgyaló team összetételét; sajtóhírek szerint állítólag több kormányzati intézmény is verseng azért, hogy nagyobb beleszólásuk lehessen a folyamatba.
Bizottsági feddés 16 tagországnak
2005. augusztus 3. – Európai Bizottság
Az Európai Bizottság jogsértési eljárások lefolytatásáról határozott 16 tagországgal szemben különféle, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó irányelvek végrehajtásának elmulasztása miatt.
A Bizottság hivatalosan felkéri Belgiumot, Csehországot, Görögországot, Spanyolországot, Franciaországot, Írországot, Ciprust, Lettországot, Luxemburgot, Magyarországot, Hollandiát, Lengyelországot, Portugáliát, Finnországot, Svédországot és Nagy-Britanniát, hogy haladéktalanul alkalmazza a szükséges jogszabályokat, összesen 57 esetben a piaci visszaélésre vonatkozó irányelveket. Ezek a felkérések indokolt vélemények formáját öltik, amely az EK-Szerződés 226. cikke értelmében a jogsértési eljárások második szakaszát jelentik. Amennyiben a tagállam, amely az indokolt véleményt megkapta, a határidőn belül (általában két hónap) elmulaszt kielégítő választ adni, a Bizottság tájékoztathatja az ügyről az Európai Bíróságot. Charlie McCreevy, a belső piacért és szolgáltatásokért felelős biztos a következőket mondta: „Az elmúlt hat év folyamán nagy lépéseket tettünk egy nyitottabb, integráltabb és versenyképesebb európai pénzügyi piac irányába. Néhány tagállam azonban még mindig lemaradásban van az értékpapírokra vonatkozó irányelvek tekintetében. A jobb szabályozási napirend nemcsak a szabályok meghozatalának javítására irányul, hanem arra is, hogy azokat jobban alkalmazzák, a nemzeti jogrendszerekbe időben átültessék és hatékonyan érvényre juttassák. A tagállamok és az Európai Parlament által elfogadott jó szabályok teljes mértékben hiábavalóak, ha azokat nem kellő időben alkalmazzák. Ezért remélem, hogy ezek a jogsértési eljárások gyors cselekvésre ösztönzik a tagállamokat, és én is arra sürgetem őket, hogy így tegyenek.”
A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv (FSAP) jogszabályozási szakasza ebben az évben lezárul. A Bizottság legfőbb célkitűzése az elkövetkező öt évben annak biztosítása, hogy a szabályok a gyakorlatban is működjenek az EU egész területén. Ezeket a szabályokat a tagállamoknak megfelelően és kellő időben kell végrehajtaniuk, azt követően pedig a gyakorlatban alkalmazniuk és szigorúan érvényre juttatniuk. Ennek részeként a Bizottság jogsértési eljárások lefolytatásáról határozott 16 tagországgal szemben a piaci visszaélésre vonatkozó irányelv (2003/6/EK) és annak technikai végrehajtására vonatkozó három irányelv (2003/124/EK, 2003/125/EK és 2004/72/EK) végrehajtásának elmulasztása miatt. Ezek a jogsértési eljárások 57 különböző esetre vonatkoznak, mivel egy tagállamnak minden egyes, még át nem ültetett, piaci visszaélésre vonatkozó irányelv esetében külön jogsértési eljárással kell szembesülnie. Ezen irányelvek átültetésének határideje 2004. október 12-e volt. Ezen eljárásokon kívül a Bizottság összefoglaló táblázat használatát vezette be, amely a Lámfalussy-folyamat keretében elfogadott összes jogszabályt, azaz a Tanács és az Európai Parlament által elfogadott keretirányelveket, valamint a Bizottság által készített és a Bizottság által komitológia révén elfogadott kapcsolódó végrehajtási intézkedéseket foglalja magában.
Irán visszautasította az EU ajánlatát
2005. augusztus 6. – BBC
Teherán a hétvégén elutasította a nukleáris vita megoldására bemutatott legutóbbi EU-javaslatot.
Az Egyesült Államok támogatta azt a javaslatcsomagot, amely egyebek között lehetővé tette volna Irán számára a polgári célokra felhasználható nukleáris programot, amennyiben az ország vezetése lemond az atomfegyver gyártásához szükséges urándúsításról. Teherán azzal fenyegetőzött, hogy a közeljövőben folytatni fogja nukleáris tevékenységét, melyet 2004 novemberében függesztett fel. Irán azt állítja, hogy atomprogramja békés célokat szolgál, a nyugati országok azonban attól tartanak, hogy Teherán titokban atomfegyver előállítására törekszik. Az Európai Unió – Nagy-Britannia, Németország és Franciaország révén – kompromisszumos megoldást igyekszik találni az atomvitában. Hamid Reza Azefi, az iráni külügyminisztérium szóvivője a hétvégén úgy fogalmazott, hogy az európaiak által benyújtott javaslatok elfogadhatatlanok Irán számára. „A javaslatok elfogadhatatlanok, mivel nem tartalmazzák Iránnak az urándúsításhoz való jogát” – hangsúlyozta Azefi. Korábban Nicholas Burns amerikai külügyi államtitkár annak a reményének adott hangot, hogy Irán komolyan veszi a javaslatokat, és közölte, hogy Washington „nagyon támogatja” a három európai állam erőfeszítéseit.
Az EU ajánlata, melyet még nem hoztak teljes egészében nyilvánosságra, állítólag elismerné Irán azon jogát, mely a polgári célokra történő atomenergia termelésére vonatkozik, felajánlja a kereskedelmi kapcsolatok javítását az EU-val, és garanciát ajánl az Európából és Oroszországból származó alternatív nukleáris fűtőanyagok behozatalára. Cserébe az európaiak ragaszkodnak ahhoz, hogy Teherán végleg lemondjon az urándúsításról, valamint a nehézvizes reaktor létrehozásáról, melyet atombomba készítésére is használhatnak.
II. ESZKÖZTÁR
„EU: belül tágasabb” a Szigeten
Közép-Európa legnagyobb multikulturális eseménye, a Sziget, augusztus 10-17-e között várja látogatóit naponta több száz programmal, 60 helyszínen, felsorakoztatva száznál is több nemzetközi sztárt. A számos zenei helyszín mellett a Sziget a kultúra többi területéről is erős programot ígér, igazi csemegéket kínálva a színház, a képzőművészetek, az irodalom, és a táncművészet területéről is. A rendezvény érdekessége, hogy idén először a Hajógyári Szigeten az „EU: belül tágasabb” program látványos gömbsátra is nyitva áll az érdeklődők előtt. A gömbsátor célja, hogy lehetővé tegye a találkozást és beszélgetést az érdeklődők és a szakértők között az EU-tagsággal a mindennapi életben bekövetkező változásokról. A rendezvény ideje alatt szakértőink folyamatosan várják az érdeklődőket, hogy személyre szabott tanácsokat adjanak, s a sátor látogatói számos jó példával is megismerkedhetnek, hogyan éltek mások az EU-tagság nyújtotta lehetőségekkel. A rendezvényen végighallgatható beszélgetések elsősorban a fiatalokat érdeklő uniós lehetőségekről, a külföldi továbbtanulásról, munkavállalásról, ösztöndíjakról szólnak majd.
Az EU-gömbsátor az állandó szórakoztató programok mellett a következő szakmai beszélgetésekkel vár a Sziget Fesztiválon:
Augusztus 10., 16.30 óra
A drogkérdés és az Európai Unió
Sík Gotthilf
Team Europe Hungary
Augusztus 11., 16.30 óra
Pályázati lehetőségek fiataloknak
Járó Magdolna
Mobilitás
Augusztus 12., 16.30 óra
Belső piaci problémák hatékony megoldása
dr. Kátai Anikó
a magyarországi SOLVIT központ vezetője
Augusztus 14., 16.30 óra
Munkavállalás az Európai Unóban - az EURES
Farkas Gabriella
EURES tanácsadó
Augusztus 15., 16.30 óra
Europass - útlevél munkavállaláshoz, tanuláshoz
Gáspár Móna
projektvezető, Nemzeti Europass Központ
Augusztus 16., 16.30 óra
Munkavállalás az Európai Unóban - az EURES
Toma Krisztina
EURES tanácsadó
Filmvetítések:
Augusztus 10., 18.00 óra
A szenvedélyek labirintusa
spanyol film, rendezte: Pedro Almodóvar
Augusztus 11., 18.00 óra
Kontroll
magyar film, rendezte: Antall Nimród
Augusztus 12., 18.00 óra
Luther
német film, rendezte: Eric Till
Augusztus 13., 18.00 óra
Amélie csodálatos élete
francia film, rendezte: Jean-Pierre Jaunet
Augusztus 14., 18.00 óra
Cinema Paradiso
olasz film, rendezte: Guiseppe Tornatore
Augusztus 15., 18.00 óra
Vidocq
francia film, rendezte: Pitof
Augusztus 16., 18.00 óra
Szezon
magyar film, rendezte: Török Ferenc