Szociális Európa - Az ország jövője a tét
2019-04-26 - Minden eddiginél fontosabb a május 26-i európai parlamenti választás, amelyen az a tét, hogy Magyarország az Európai Unió része marad és erősödik a pozíciója, vagy tovább sodródunk az EU széle felé – emelte ki Jánosi György a százhalombattai MSZP mai sajtótájékoztatóján.
Az eseményen bemutatkozott Sziva Tibor, a helyi szervezet új elnöke, akit az után választott meg a tagság, hogy az előző vezető, Asztalos Dezső lemondott a tisztségről. Sziva Tibor arról tájékoztatott, hogy szeretné folytatni elődje munkáját, akivel megmaradt az együttműködés.

Dr. Jánosi György arra biztatta a városlakókat, hogy minél többen vegyenek részt az EP-választáson, és támogassák szavazatukkal az MSZP és a PM közös listáját. Kiemelte: meg kell állítani az ország súly- és tekintélyvesztését az unióban, és támogatni kell az Angela Merkel és Emmanuel Macron nevével fémjelzett szociális Európa gondolatát. Ennek lényege, hogy közelítsenek az unióban élő polgárok életfeltételei. Az MSZP olyan programmal készül az EP-választásra, amelynek kiemelt eleme a 750 eurós (240 000 forintos) európai minimálbér, a 300 eurós (95 ezer forintos) minimálnyugdíj, a 150 eurós (48 ezer forintos) családipótlék-minimum, valamint a mezőgazdasági termelők egységes, hektáronkénti 300 eurós) 95 ezer forintos támogatása. Szeretnék, hogy ha az EP 20 százalékban maximalizálná az áruforgalmi adót, és az egyetlen tagállamban sem lehetne ennél magasabb, valamint elfogadtatnák az egységesen évi 100 eurós (300 ezer forintos) ösztöndíjtámogatást a szociálisan rászoruló diákok számára.

Fontosnak tartják a munkafeltételek egységesítését is, hogy ne fordulhasson elő olyasmi, mint a "rabszolgatörvény" bevezetése. Úgy vélik, növelné a munkavállalók biztonságát, ha az EU "körbe bástyázná" a szakszervezetek szabad szerveződésének és működésének jogi alapjait.

Mivel az egészségügyi ellátás is jelentősen befolyásolja az életminőséget, ennek a feltételrendszerét is egységesítenék az EU-ban.

Dr. Benedek László kiemelte: elfogadhatatlan Magyarországon az egészségügy helyzete. Mára csak Bulgáriában és Romániában rosszabbak a halálozási mutatók. Felháborítónak tartja, hogy az egészségügyi miniszter ki meri jelenteni, évente 24 ezren halnak meg amiatt, mert nem kapnak időben ellátást. Ez azt jelenti, hogy egy kisvárosnyi embert veszítünk el az ellátórendszer hiányosságai miatt.

Míg Ausztriában 1600 eurót költ az állam évente egy lakos egészségügyi ellátására, addig Magyarországon ennek a felét. Aki járt a közelmúltban kórházban, az látta, hogy ez mit jelent.

Úgy véli, a városban is lehete lépéseket tenni a lakosság jobb egészségi állapotáért. Először is érdemes lenne hosszú idő után újból felmérni azt. Szükségesnek érzi, hogy kerüljenek nyilvánosságra azok a mérési adatokon alapuló összegzések, amelyekből megismerhetjük az ivóvíz, a talaj és a levegő minőségét. Javítani kellene az egészségtudatosságot is, amelybe szerinte be lehetne vonni a szakorvosokat, valamint a helyi médiát.