Nem rossz, csak éretlen?
2014-05-12 - Az ADHD-nak, vagyis a Figyelemzavar és Hiperaktivitás Tünetegyüttesről szervezett előadást az érdi Credo Iskolaelőkészítő és Fejlesztő Központ.
Az ADHD-nak nevezett tünetegyüttes sok szülőnek csak hallomásból van információja. Dr. Csiky Miklós gyermekgyógyász-gyermekpszichiáter a korai felismerésről és a kezelési lehetőségekről is tájékoztatta az érdeklődő szülőket és nevelési szakembereket.
 
Ezeket a félreértéseket segített eloszlatni
 
Az előadás szervezője Prekup Mária pszichológus, a Credo központ vezetője volt, aki elmondta: nagyon magas azoknak a gyerekeknek a száma, akik integráltan nem nevelhetők, illetve az integrált nevelési formában másodlagos, harmadlagos pszichés károsodásokat szenvednek.
 
- Nagyon sok szülő keres meg minket azzal, hogy a gyerek nem halad, problémás, rendetlen, magatartászavaros, pedig okos, értelmes. Egy ismerős iskolaigazgató szerint a pedagógusképzés elmélete és gyakorlata között ég és föld a különbség. A sajátosan nevelhető, a tanulási vagy részképesség-zavarokkal küzdő vagy éppen autista gyerekek integráltan vannak jelen az iskolában, de valójában az integrált nevelésre nem lettek felkészítve a pedagógusok.
 
- A Credo partnere, támogatója vagy konkurenciája az iskolának?
- A központunk közel tíz éve úgy jött létre, hogy nem versenytársa, hanem segítője lesz az iskoláknak és óvodáknak. Társintézményként gondoltuk létrehozni, hiszen óriási szakadék van most is az óvoda és az iskola között, hasonló szakadék van az általános iskola negyedik és ötödik osztálya között; és bizony ezek az akadályok a problémás, nehezen tanuló gyerekek számára megugorhatatlanok. Képzeljük el azt a helyzetet, amikor augusztusban a gyerek csak játszik, majd szeptemberben üljön be úgy az iskolapadba, hogy fegyelmezett legyen, koncentráljon, tanuljon.
 
- Ez egy átlagos képességű gyerek esetében is nehéznek tűnik.
- Régebben működtek az úgynevezett nulladik vagy előkészítő osztályok, de megszűntek, ahogyan eltűntek a kis létszámú osztályok is. Arról már nem is beszélve, hogy hatévesen kezdik a gyerekek az iskolát, holott a biológiai és idegrendszeri érésük nagyjából hétéves korukban jut el arra a szinte, hogy iskolaérettek lesznek.
 
Dr. Csiky Miklós gyermekgyógyász-gyermekpszichiáter előadása teltházat vonzott. Szülők, gyermekvédelmi szakemberek, pedagógusok hallgatták meg. A fél hatkor kezdődő rendezvény közel este kilencig tartott.
 
- Mostanában egyre többet hallani az ADHD-ról. Több az ilyen problémával küzdő gyermek, vagy a diagnosztikai lehetőségek fejlődtek ennyit?
- Talán a legfontosabb ok, hogy szélesebb körben vált ismertté ez a jelenség, így hamarabb észrevesszük a tüneteket. Talán kisebb, de az emelkedésért felelősek a környezeti hatások is, amelyek beindítják az ADHD-ért felelős géneket. Elsősorban kémiai anyagokról van szó, kisebb részben fizikai behatásokról. Ezek a terhelések növekedtek a mi modern, ipari-fogyasztói társadalmunkban. Körülbelül a populáció öt százaléka érintett a tünetegyüttesben vagy inkább állapotban. Ez az elmúlt évszázadok alatt nem nagyon módosult. A körülmények változtak. Joggal hihetnénk, hogy a mai felgyorsul világ jó hely egy izgő-mozgó vagy hiperaktív gyereknek, de éppen ellenkezőleg.
 
- Milyen segítséget tudnak igénybe venni ezek a gyerekek és a szüleik, milyen kezelési lehetőségek vannak?
- Azt szoktuk mondani, hogy az úgynevezett multimodális terápia és megsegítés a legjobb ezeknek a gyerekeknek. A legfontosabb még mindig a viselkedésterápia, a gyógyszeres terápia, az időben elkezdett szenzomotoros fejlesztés és bizonyos étrendi kiegészítőknek a használata vagy megváltoztatása.
 
- Melyek azok a tünetek, amelyekre érdemes felfigyelniük a szülőknek?
- Ezek a gyerekek lehetnek sokkal mozgékonyabbak, mint a társaik, ingerlékenyebbek, sokat és/vagy hangosan beszélnek, állandóan csinálnak valamit, belekezdenek dolgokba, majd félbehagyják, és valami mással kezdenek foglalkozni, de jellemző a szétszórtság és a figyelmetlenség is. Ha felismerjük ezeknek a gyerekeknek a gyengeségeit, akkor érdemes az erősségeikre is figyelni, mert általában azok is megvannak. Gyakran kreatívabbak, élénk eszűek, többnyire együttérzőek, empatikusak, lelkesek és tudnak lelkesíteni másokat is. Egy nyugat-európai felmérés szerint a pedagógusok mindössze öt százalékának van használható tudása az ADHD-ról. Jó lenne, ha ez változna, de nemcsak a pedagógusok, hanem a védőnők, háziorvosok, gyermekorvosok tekintetében. Mindenkinek, aki a gyerekekkel foglalkozik, sokkal több ismeretre volna szüksége ezzel a kórképpel kapcsolatban.
Aki többet szeretne tudni az ADHD-ról és lehetséges kezelésérő, felkeresheti a www. adhdoki.blogspot.hu oldalt. Az előadássorozat folytatásáról és a további témákról pedig a Credo Iskolaelőkészítő és Fejlesztő Központ honlapján található információ a www.nevelésitanácsadó.hu (ékezetes) címen.