Kicsi koromban gyakran jártunk a szüleimmel kirándulni, kikapcsolódni a Sánc-hegyre. Innen gyönyörű kilátás nyílik a kanyargó Dunára, annak túloldalára és a környékre. Most már azt is tudom, hogy értékes és kiemelten védett régészeti leleteket, sok növényritkaságot, sőt védett növényeket is rejt magában ez a terület.

 

A júniusi testületi ülést nézve arra lettem figyelmes, hogy ezt a háborítatlan területet is hasznosítani akarják. A hasznosítás kifejezés engem egy kicsit megdöbbentett. Nyugodtabb lennék, ha a megóvás szóra esett volna a hangsúly.

 

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent.

Nekem kincses sziget a betonrengeteg, az olajtartályok és a kéményerdők közelében, ahol még az eredetihez hasonló a mikroklíma és a növénytársulás. Ahol érdekes és tanulságos kihelyezett biológiai órákat lehetne tartani. Úgy gondolom, hogy a Duna-parti erdősáv mellett ez a pár hektár terület jelenti még városunk tüdejét, ahová ma még elmehetünk sétálni, tiszta levegőt szívni, kikapcsolódni. De mindennemű mesterséges beavatkozás (építmények, autóutak, parkolók stb.) tönkretenné ezt a védendő területet.

 

Úgy látom - így középiskolás szemmel -, hogy egy jól kialakított tanösvény és egy védett, ligetes jellegű természetvédelmi terület szolgálná legjobban a városlakók és az idelátogatók érdekeit. Azt is el tudom képzelmi, hogy - mint például a Balaton partján - egy szépen kialakított Duna-parti sétány vezessen ide, mondjuk a kompkikötőtől, vagy akár a hajóállomástól, a tanösvény pedig a Régészeti Parknál, illetve a Kakukk hegynél érjen véget. Véleményem szerint ez az egyetlen módja annak, hogy megőrizzünk egy "muzeális" darabot a természetből, ugyanakkor komplexebbé tehetnénk vele városunk látnivalóit is.

 

Szécsi Péter, Arany János Általános Iskola és Gimnázium

Kedves Péter!

 

Örömmel vettem soraidat, hogy végre nem csak az Ófaluban élők próbálnak véleményüknek hangot adni, hanem a fiatalabb korosztály is a betondzsungelből.

Hasznosítás, profit, befektetés, "velnesz-fitnesz-szpá"...

Remélhetőleg a T. döntnökök nem ezt értik hasznosítás alatt...

Nekem s még jónéhány városlakónak a Te meglátásod a nyerő: hagyjunk egy kis természetet a város szélén, mert szükség van rá!

 

Javaslom a T. testületnek, ehhez kapcsolódó ülésüket tartsák a Sánc-hegyen Napkeltekor, amikor még a pára ott lebeg a Duna felett...

 

Török 'CIX' László

Kedves Péter!

 

Mélyen egyetértek veled. Egészségesen gondolkodsz a világról. A haszonelvűség korában ez nagyon örömteli. 

 

Nem tudok hasznosabb dolgot elképzelni a természetnél és a kultúránál. Ezt a gyönyörű helyet meg kell hagyni a kirándulóknak, a téglagyárat pedig kulturális célra lehetne hasznosítani. Én például egy ipartörténeti múzeumot tudnék elképzelni benne, ahol különböző foglalkozásokat szerveznének a fiataloknak.

 

Véghelyi Balázs

Gulliver projekt helyett legyen inkább Liliputi projekt

 

Bár 2003-tól egy miniszteri rendelet az egész Téglagyári-völgyet a Földvár védőövezetévé nyilvánította, mégis újra és újra előkerül a korábban már elvetett Gulliver projekt a terület hasznosítására.

A Százhalombattai Faluvédő Egylet levélben kereste meg az Önkormányzatot, amelyben határozottan tiltakoznak a projekt megvalósítása ellen. -„Kérjük, ezen a területen ne a gazdasági érdek legyen az első, hanem a természeti!”- hangsúlyozzák és a gyergyószentmiklósi példára hivatkozva egy botanikus kert létrehozását javasolják.

 

A százhalombattai téglagyári-völgy – senkinek ne legyenek kétségei – üt. Méghozzá nem kicsit! Aki, a Dunát szemlélve, gyötrődve-tépelődve eltöltött itt akár egyetlen napfelkeltét vagy naplementét is, annak tudnia – pontosabban – éreznie kellett miről is beszélünk.

 

A százhalombattai Téglagyári-völgy, gyönyörű fekvése, kiváló adottságai és nem utolsó sorban a terület nagysága folytán is jelentős értéket képvisel, ebből eredően bizony ingatlan-spekulációk gyanánt sem utolsó befektetési lehetőséget biztosít. Mindent egybevetve, aligha felesleges tevékenység hát, sorsát nyomon követve, „kissé rajta tartjuk” a szemünket.

 

Nem igazán kellene itt valamiféle Disneylandet felépíteni, mert ez bizony nem Amerika. Célszerűtlen lenne a Tubesre tervezett NATO radar idetelepítése is, mert az meg leginkább valamiféle hegytetőre való. Nálunk garantáltan kiverné a biztosítékot, egy méregdrága lakópark, vagy a sukorói elképzelésekhez hasonlatos giga kaszinó város megvalósítása is, mert a százhalombattai Föld bizony nem eladó! Talán egy Munkásmozgalmi-panteon felépítésére sem célszerű túlzottan sokat áldozni, mert ilyen már létezik. Szoborpark a neve. Egy méregdrága Wellness-szállónak sem igazán lenne értelme, mert abból meg van már annyi, mint égen a csillag. Az előbbi kiszolgálására tervezendő, több millió forintba kerülő, 25 m-es hosszú és 1,7 méter mély fedett uszodával meg az a gondunk hogy – talán nem kellene ezt kissé fantáziátlan módon, még egyszer megismételni.

 

Viszont a konstruktivitás jegyében, megfontolandónak tartanánk, valamiféle Nemzeti Emlékhely, vagy Nemzeti Kegyhely kialakításának az ötletét. Ebben hitelesen mutathatnánk be a Magyarság őstörténetét, mert el kellene felejteni már végre, a minden épeszű történész által lesajnált, kissé röhejes finnugor eredetet. Lehetne itt egy honfoglalás korabeli falu, nemzeti sorsfordulóinkat, nemzeti jelképeinket, korhű módon, jurta sátrakban bemutató tárlatok. Persze mindez, jellegénél fogva a már létező Régészeti Parkhoz kapcsolódhatna.

 

Minimális kulináris ellátó és hagyományőrző szolgáltatás gyanánt, elképzelhető lenne Lipóti zsíros kenyér, langalló, kumisz, és további hagyományos italok-ételek értékesítésével foglalkozó, korhű vendéglátó egység kialakítása, természetesen egy gyönyörű, botanikus kerthez hasonlatos környezetben. Mindezek megvalósításából, ne legyenek kétségeink - országos hírű „durranás” is lehetne.

 

Nem utolsó sorban, a Gulliver projekt, hogy ne kergessünk megalomániás álmokat, lehetne inkább Liliputi projekt, ezzel is városunk pénztárcáját kímélve.

 

Azért ide kívánkozik még egy halk megjegyzés: nagyon nem szeretnénk, ha minderről egyes „képviselők” saját hatáskörben, a közvélemény megkerülésével döntenének. Ide bizony, a kérdés eldöntésére hivatott városi szintű referendum szükséges!

 

A Téglavári-völgy felett egy kereszt áll. A kereszten meg, a történelem során Magyarországot megszálló hatalmak nevére és az azoktól való megszabadulás dátumára utaló feljegyzések találhatók. (1686 – Török, 1918 – Habsburg, 1991 – Szovjet).

 

Az előbbiek alá, mennél hamarabb annál jobb, remélhetően odakerül a negyedik sor is. 2010. – Új Magyar Honfoglalás. Mert, akár tetszik ez egyeseknek akár nem, a Téglagyári-völgy bizony az Óvárosiaké!

 

Jobbik Százhalombattai Alapszervezet