Török Sándor ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szent István téren járva talán ritkán gondolunk bele, mit is jelent számunkra első királyunk öröksége, és miért ünnepeljük augusztus 20-án az államalapítást. "Azért, mert itt vagyunk. Több mint ezer éve itt vagyunk" – fogalmazott az alpolgármester.

Felidézte, hogy a magyar államiság alapjait még Géza fejedelem rakta le, aki felismerte: a kalandozások korszakának lezárultával a magyarság hosszú távú fennmaradásához letelepedésre, rendezett állami viszonyokra és a keresztény Európához való kapcsolódásra van szükség.

Ezt a munkát folytatta fia, István, aki Géza 997-ben bekövetkezett halála után került hatalomra. Szent István nemcsak hadvezérként, hanem kiváló diplomataként is meghatározó szerepet játszott. Kapcsolatokat épített a korabeli európai hatalmakkal, házassága révén is erősítette a nyugati kötődést, és megteremtette a keresztény magyar királyság létrejöttének feltételeit.

István királlyá koronázásával megszületett az önálló magyar állam, amelynek működéséhez megszervezte az egyházi és világi intézményrendszert. Létrehozta a vármegyéket, ispánokat állított azok élére, törvényeket alkotott, pénzt veretett, és meghonosította az írásbeliséget az államigazgatásban. Ennek az erős alapnak is köszönhető, hogy Magyarország az elmúlt több mint ezer esztendő valamennyi történelmi megpróbáltatását túlélte. "Voltak járványok, háborúk, tatárjárás, másfél évszázados török uralom, pusztítások és diktatúrák, emberek százezrei vesztették életüket vagy kényszerültek hazájuk elhagyására, a magyar állam azonban mindezek ellenére fennmaradt." Török Sándor párhuzamként említette, hogy az Amerikai Egyesült Államok idén ünnepelte függetlenségének 250. évfordulóját, miközben a magyar államiság története már több mint egy évezredre tekint vissza.

Beszédében arra is kitért, hogy a történelem legnehezebb időszakaiban mindig akadtak olyan személyiségek és közösségek, amelyek képesek voltak utat mutatni. Mátyás királyt, Rákóczi Ferencet, Kossuth Lajost, a márciusi ifjakat és az 1956-os pesti srácokat említette példaként.

Az alpolgármester szerint különösen figyelemre méltó, hogy a világ népességéhez képest kis létszámú magyarság milyen jelentős értékeket adott az emberiségnek akár a tudomány, a művészet, a kultúra, a sport területén. Utóbb jelképeként Egerszegi Krisztina olimpiai győzelmét idézte fel. A mindössze 14 éves, ellenfeleihez képest törékeny magyar úszónő első olimpiai bajnoki címe, szerinte jól példázza Magyarország történetét is. "A pici magyar lány felállt a világ tetejére. Én így képzelem el Magyarországot is. Nagyon sokszor felállunk, ott vagyunk a világ tetején, és ott is kell maradnunk"

Török Sándor beszéde végén arra kérte az ünneplőket, hogy amikor legközelebb elhaladnak Szent István szobra vagy a templom előtt, gondoljanak arra az örökségre, amelyet az államalapító király hagyott ránk. Mint mondta, a jelen nemzedék legfontosabb feladata, hogy ezt az örökséget továbbadja, és olyan országot hagyjon gyermekeire, unokáira és dédunokáira, amelyben ők is szívesen élnek, és amelyre büszkék lehetnek.

Nekünk az a dolgunk, hogy Szent István ránk hagyott örökségét és feladatát továbbvigyük. "Isten áldja meg Magyarországot, Isten áldja meg Önöket, Isten áldja meg Szent István királyt!"– zárta ünnepi beszédét Török Sándor.

A hagyomány szerint ilyenkor tartott Új Kenyér ünnepe alkalmából az egyházak képviselői áldották meg és szentelték meg a Szent István napján sütött, új búzából készült első kenyeret.

Arany Ferenc katolikus plébános a társadalomban tapasztalható elmagányosodásról szólva hangsúlyozta, hogy igazi közösség csak egymás támogatása és a javak megosztása által jöhet létre. Ez fejeződik ki az új kenyérben is, hiszen a búzaszemek, a kovász és a tűz együttese által készülhet el.

Gyökössy Endre lelkipásztor és teológus gondolatait idézte, miszerint amikor a nélkülözés közepette csak egy darabka kenyér jutott egy asztalra, akkor az éhségnél is nagyobb próbatétel volt, hogyan tekintenek egymásra az emberek. Hogyha mindenki csak a saját túlélésére figyelt, akkor a kenyér a félelmet és a gyanakvást szülte meg, de ahol megosztották, ott a kenyér bizalmat és biztonságot teremett. Egyetlen mozdulat alakította át a félelmet valódi közösségé.

Szent István király is felismerte, hogy az egyéni érdekek könnyű útja helyett, az áldozatos önfeladás révén maradhat fenn a nemzet. A megszentelt kenyér is azt az üzenetet hordozza, hogy "tanuljunk meg adni, észrevenni a rászorulókat, és építsünk olyan város, ahol azt tudjuk mondani, hogy igen, jó együtt élnünk".

Káplán Pál szerb ortodox parókus óvott attól, hogy az ember belesüppedjen a világba, és ezáltal a testi mivolta kerüljön előtérbe. Jézus–, aki Betlehemben, a város nevének jelentése szerint a "kenyér házában" született – arra tanít, és példát is adott, hogy őrizzük meg emberségünket, hiszen áldozatával kivívta az örömteli üdvösség lehetőségét. Az Új Kenyér ünnepén emlékezzünk arra, hogy Krisztus is megáldotta és megsokasította az öt kenyeret a pusztaságban.

Sárosi Gábor református lelkész Dávid király 101. zsoltárát idézte a Bibliából, ami Isten szavának megtartására buzdít. Örvendhetünk, hogy ismét került kenyér az asztalra, ami hosszú, kemény munka eredménye. Izráel királya is kitartó elköteleződéssel, küzdelmek árán épített erős államot, csakúgy, mint Szent István király; mindketten Istent dicsérték ezért. Hasonlóképpen mi is dicsérhetjük Istent az élelemért és azért, hogy visszaemlékezhetünk nemzetünk évszázadaira.

Dávid a tökéletes útra akart figyelni, ami például szolgál, hogy számunkra is ez hoz boldogulást és lelki békességet. Ugyancsak megszívlelendő, hogy nem vetette tekintetét haszontalan dolgokra; nézzünk mi is így előre, hogy elkerüljük a káros behatásokat.

Az ünnepi műsorban közreműködött Zsikó Zsuzsanna Junior Prima díjas népdalénekes és Ferkó Emília előadóművész. (Fotó: Tóth Erzsébet)