Az egybegyűltek a Himnusz eléneklése után Nagy Péter János színművésszel közösen szavalták el Petőfi Sándor, Nemzeti Dal című költeményét. A folytatásban "48 Emlékezete"címmel – a Bara Zenekar közreműködésével – a Forrás Néptáncegyüttes Független Színház összeállítását láthatta a közönség, a társulat szólistái, Gebei Gréta, Mózs Eszter, Palagyi Szilárd és Nagy Péter Gábor előadásában. A Forrás igazgatója, egyben művészeti igazgatója Szigetvári József a nemzeti ünnep alkalmából a "Köztársaságért Magyar Arany Érdemkereszt" állami kitüntetést vehette át Áder János köztársasági elnöktől március 13-án.

Török Sándor örömét fejezte ki, hogy jó időben, korlátozás nélkül gyűlhettek össze az ünnepre, amire a covid járvány miatt nem volt lehetőség az elmúlt két évben. A város nevében gratulált Szigetvári Józsefnek a magas rangú elismeréshez.

Az alpolgármester szavai szerint felemelő, erőt adó érzés volt együtt mondani a Nemzeti Dalt, amelyet – bár szövegét kiosztották a szervezők – fejből tudtak az ünneplők.

"Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn" – idézte a legnagyobb magyar, Széchenyi István gondolatait Török Sándor, aki szerint ezek a szavak napjainkban is iránymutatóak. A 174 évvel ezelőtti események meghatározó jelentőséggel bírnak, mert ekkor került elérhető közelségbe az önálló nemzetállam megvalósítása, illetve az egyéni szabadságjog kivívásának lehetősége.

Felidézte, hogy a magyar forradalom nem volt előzmény nélküli. Széchenyi, Kossuth és Deák már évekkel korábban a reform törekvések élére állt, a ’48 tavaszán Európában robbanásszerűen végigsöprő forradalmi hullám pedig közvetlen lökést adott az hazai eseményeknek; február végén Párizsban, március 13-án pedig Bécsben tört ki forradalom. Amikor utóbbiról másnap értesültek a márciusi ifjak, azonnal a tettek mezejére léptek, nem vártak 19-éig, ahogyan ezt korábban tervezték. A Pilvax kávéházban – bár kezdetben csak hatan gyűltek össze március 15-én reggel – hangozhatott el először hivatalosan az Irinyi János által papírra vetett 12 pont és a Nemzeti Dal, amit Petőfi előző éjjel írt. A lelkes társaság azután sorra kereste fel az egyetemi ifjúságot, aminek nyomán több ezren csatlakoztak hozzájuk, később már polgárok, pesti árusok is. A Nemzeti Múzeumnál már tízezrek gyűltek össze délután 3-kor. A tömeg ezután Budára ment, ahol kiszabadította a várban fogva tartott reform gondolkodó Táncsics Mihályt, a Helytartó-tanáccsal pedig elfogadtatták a 12 pontot; így nálunk vér nélkül győzött a forradalom. Arany János erről így írt: "A mi forradalmunk Pesten, március 15-én nem vérontás volt, hanem egy szép ünnep. A szabadság ünnepe." Végül a bécsi császári udvar is meghajolt a követelések előtt két nappal később, és megalakulhatott a Batthyány Lajos miniszterelnök vezette első magyar kormány.

A kormányprogram nyomán elkezdődhetett az új magyar állam kiépítése és megindulhatott a polgárosodás. Fontos mérföldkő volt, hogy megválasztották az Első Magyar Népképviseleti Országgyűlést júniusban; az immár független kormány innentől kezdve a nép által választott parlamentnek tartozott elszámolással és felelősséggel.

Török Sándor a többi között felidézte, hogy az osztrák császárság gátat vetett függetlenségnek, segítséget kért és kapott Oroszországtól, így a szabadságharc – a kezdeti sikerek után – végül elbukott a hatalmas túlerővel szemben. Emlékeztetett arra, hogy Százhalombatta is részese volt a harcoknak; az akkoriban elsősorban mezőgazdaságból élő, 700 fős település 35 nemzetőrt adott a honvédő seregnek Kossuth hívó szavára. A világosi fegyverletétel után megtorlás kezdődött a Bécsből küldött helytartó, teljhatalmú katonai parancsnok Haynau táborszernagy vezetésével. A kegyetlen vérengzés során végezték ki 1849 október 6-án a 13 aradi vértanú tábornokot és Batthyány Lajos grófot Pesten.

A forradalom bár elbukott, nem volt hiábavaló; elvezetett az 1867-es kiegyezéshez, ami hozzájárult Magyarország társadalmi és ipari fejlődéséhez. A folyamat az 1896-os millénniumi ünnepségsorozatban csúcsosodott ki, amikorra már sok minden megépült az országban, Európában elsőként létesült földalatti vasút Pesten.

Több mint 140 évet kellet várni arra, hogy az 1848-ban megfogalmazott 12 pont a rendszerváltozással valóra válhasson; függetlenség, demokrácia, sajtószabadság, népképviseleti országgyűlés, szabad országgyűlési választás. Az alpolgármester mindenkit arra buzdított, hogy éljen a szavazati jogával április 3-án.

Szomszédunkban most is háború dúl, Oroszország megtámadta Ukrajnát, mely szuverenitásáért küzd. A mi feladatunk, hogy összefogással segítsük a béke megteremtését, illetve azt sok ezer menekülőt, akik majd szeretnének visszatérni hazájukba.

Török Sándor beszéde zárásaként felidézte a 12 pont alapgondolatát; "Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés!"

Az ünnep folytatásaként koszorúzásra került sor a Petőfi Szobornál. Az önkormányzat nevében Török Sándor és Nagy Balázs János alpolgármesterek helyeztek el koszorút, majd a román és szerb nemzetiségi önkormányzatok képviselői következtek. A helyi képviselő-testületben mandátummal rendelkező pártok, civil szervezetek és független képviselők is elhelyezték a megemlékezés virágait; az ÉSZKE, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség, a Demokratikus Koalíció, a Mi Városunk Jövőjéért Egyesület, Szalai Attila képviselő 3.sz. vk., és Szabó Gábor képviselő 8.sz. választókerület. Koszorúztak a városi iskolák, óvodák, intézmények, önkormányzati cégek, civil szervezetek nevében. A március 15-ei hivatalos városi ünnepség a Szózat közös éneklésével zárult.

A Százhalombattai Eötvös Loránd Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagozatos Általános Iskola 82 diák szereplésével mutatott be nagyszabású ünnepi előadást "Erő, hűség, remény" címmel, a kulturális központban március 11-én. A függöny felgördülése előtt az iskola valamennyi osztálya bejátszott felvételen szavalta a Himnuszt. A műsor megalkotása és a szereplők felkészítése Mongyi Éva és Vértesi-Simó Erzsébet nevéhez fűződik, a táncos produkciót Bálintné Hegedűs Magdolna tanította be. A képi összeállítást dr. Brauswetterné Papp Éva készítette. Az iskolai alkalmi zenekart Péter András, Pál Ferencné és Völgyi Róbert készítette fel. A tagok; Horton Jamie és Völgyi Kende – gitár, Péter András – gitár, ének, Kasza Máté – zongora, Nikolicza Gergő – dob, Kedves Zsófia, Völgyi Róbert – ének. A jelmezeket Puha Ilona készítette. A műsor lebonyolításáért köszönet illeti Szigetvári Józsefet a Barátság Kulturális Központ igazgatóját, valamint a munkatársakat; Kohut Krisztinát, Ilyés Zoltánt, Zrubecz Lászlót, Winkler Jánost, Kedves Patrikot.
 
A műsor előtt Vezér Mihály polgármester idézte fel az 1848-49-es forradalom eseményit, a többi között a hazaszeretet és az összefogás erejét hangsúlyozva. Szólt arról is, hogy a pedagógusok az oktatói munka mellett missziót is betöltenek az ilyen irányultságú erkölcsi értékek továbbadásával, példaként szolgáló életvitelükkel. Büszkeségre ad okot a százhalombattai oktatás magas színvonala, ami jó eredmények elérésre predesztinálja a diákokat – fogalmazott a polgármester.