Az OMNYE 56 fős csapata szeptember második hetében felfedezte magának Szlovéniát. Az Alpok lábánál elterülő, hazánk területének egyötödét kitevő kétmilliós ország fél-fél százalékban tart számon magyar és olasz kisebbséget. Területe felét erdők borítják, legmagasabb csúcsa a Triglav (2864m). A kelta, romai alapítású települések Európa természetes K-Ny-i útvonalai mentén helyezkednek el.

Utunk első megállója a híres trojanei fánkozó volt, majd zuhogó esőben jártuk be a Száva völgyében elterülő 280 ezres szlovén fővárost, Ljubljanát. Központjában, az illír, kelta, római alapokra épített 16. századi várban, Batthyány Lajos is raboskodott. A nap végén érkeztünk meg a Júlia Alpokba, a Triglav csúcstól 17km-re fekvő Kranjska Goraba, a Hotel Kompasba.

A következő napon ismét esett az eső, ennek ellenére végig gyalogoltuk a Vintgar szurdok 3,7 km-es oda-vissza útvonalát. Elbuszoztunk a ködben álló bledi tóhoz, pletnázva (speciális álló evezős kishajóval) jutottunk el a tó közepén álló kis szigetre, a Szűz Maria zarándok templomhoz. Megkóstoltuk a bledi krémest, bejártuk a tó fölé magasodó Bled várát.

Harmadnapi úti célunk a postojnai cseppkőbarlang megtekintése volt. A 24 km hosszú, öt barlang alkotta földalatti járatok 5 km-ét nézünk meg, ebből 3,5 km-t kisvasúttal. Ezután felkerestük a közeli Predjama várát. A 15. századra kiépült lovagvár a szikla barlangjai felhasználásával lett igazán bevehetetlen. Utunkat az Isonzo völgyében folytattuk. Bovecben megkoszorúztuk az Osztrák-Magyar Monarchia elesett hőseinek kialakított katonai temetőt, majd a Kluze völgyzáró erőd érintésével, Tarvisión át jutottunk szálláshelyünkre.

Negyedik nap a Bohinji-tavat és a környék nevezetességeit láttuk. A 4,1 km, x 1,2km-es gleccser tó 30-45 m mély. Közelében található a Savica vízesés, ahová 558 lépcsőn, kb. 29 emelet magasra kapaszkodtunk fel, hogy elénk táruljon a Száva folyó egyik lenyűgöző forrása. A Bohinji-tó teljes panorámáját a Vogel-hegyről láttuk, ide felvonóval, 1531m magasba kellett emelkednünk.

Az ötödik napon megint barlangban, ezúttal a Skocjanban túráztunk. Sajnos fotózni nem lehetett, pedig a látvány szinte leírhatatlan. A barlang első, un. csendes szakasza cseppköveket rejt. Nagyterme: 120m x 30m-es, benne egy 250-ezer(!) éves óriás cseppkővel, majd az orgonák terme ejtett ámulatba. Itt már hallatszott a mészkőhegy gyomrában, 120 m kanyont mélyítő, dübörgő Reka folyó. Átkeltünk egy a víz felett 45 m magasan épített hídon is. Az egész túrán olyan érzésünk volt, hogy nem is a föld alatt, hanem egy holdfény világította éjszakai hegyi túrán vagyunk. A nap második felében a trieszti Miramare kastélyt kerestük fel. Az 1860-ban, 4-év alatt felépült palotát Ferenc-József öccse, Habsburg Miksa a későbbi tragikus sorsú Mexikói császár építtette. Utunkat trieszti autóbuszos városnézés zárta.

Hazautazásunk napján megálltunk a 12 ezres Skofja Loka városban, és nagy sétát tettünk Mariborban is.

A mintegy 2000 km-es útról szép emlékeket, közös élményeket és sok-sok fotót őrzünk meg.