Szabó Attila, a DK 8. számú választókörzetének vezetője köszönetet mondott annak a tizenhat személynek, akik a párt delegáltjai lesznek a május 26-i EP-választás során a városban, valamint köszöntötte a közönség soraiban Jánosi Györgyöt, a választókerület korábbi országgyűlési képviselőjét is.

Vágó István szerint a fővárosban valamivel könnyebb, a kisebb városokban valamivel nehezebb, a kistelepüléseken pedig szinte lehetetlen szavazatszámlálókat delegálni, és ugyanez az arány jellemzi az ellenzéki fórumok látogatottságát is. Úgy vélte, az sem véletlen, hogy aktuális közönsége is inkább a nyugdíjas korosztályhoz tartozik, nekik ugyanis "már nincs félnivalójuk". Igaz, egyik legkedvesebb barátja azért nem lájkolja a Facebookon a posztjait, mert bankban dolgozó fia állását óvja. A kormányzati rendezvényeken viszont "annak van kockázata, ha valaki nem vesz részt".

A beszélgetés során szóba került: "Mit akar a DK az Európai Egyesült Államokkal?" Vágó szerint lehet, hogy bizonyos érzelmek miatt szerencsésebb lenne az "egyesült nemzetek" kifejezés, de fontos tudni, hogy az EU-ban már akkor is rengeteget költöttek a hagyományos, nemzeti, ősi kulturális értékek megőrzésére, amikor annak Magyarország még nem volt a tagja. Példaként skóciai eurovíziós dalversenyeken szerzett tapasztalatait említette. Mint mondta, négy év alatt 1,5 százalékról 40 százalékra emelkedett azoknak a száma, akik beszélték az ősi skót nyelvet, a gaelt, és ahogyan a ’80-as években, ma sem lehet angolul beszélni a walesi televízióban. Az EU-ban ma is minden tagállam nyelve hivatalos, "Persze, nem lehet tagadni, hogy a világ ma - és talán holnap is - angolul érteti meg magát."

Szerinte a kormánypárt nem a nemzeti identitás, hanem inkább bizonyos hatáskörei elvesztésétől fél, például az európai ügyészségtől, amire azt mondja: "Nekünk is megvan a magunk ügyészsége. Hát ez az!"

A brexitről úgy vélekedett: szomorú példája annak, hogyan lehet egy népet demagógiával megtéveszteni. A Google megszámolta, hányan kerestek rá Nagy-Britanniában az Európai Unióra a szavazás után. A kutatásból az derül ki, hogy a többség azt sem tudta, mire mond nemet.

De hogy milyen könnyű az embereket megtéveszteni, arra erősebb történelmi példát is említett. Egy "fantasztikus európai népet", amely felvilágosult, kulturált és olyan zseniket adott a világnak, mint Goethe vagy Kant. Ezt a népet mindössze öt évbe telt nácivá tenni, miközben a zsidóüldözés tetőfokán is csak 0,75 százalék volt a zsidók aránya a lakosságon belül. "Aki gyűlöletre építi a politikáját, rá tud mutatni származásra, bőrszínre, népcsoportra és naponta el tudja mondani, hogy miatta vagy szerencsétlen, az rövidtávon mindig nyerni fog."

Most Brüsszel az egyik legnagyobb "ellenség". A propaganda szerint már a babaváró kölcsönt is megtámadta. Hiába járnak utána független hírportálok, hogy nem, az üzenet továbbra is az marad, hogy "de igen!"

Vágó szerint az EU "magától elrohadna", ha "erős államok szövetségévé" válna, mert ha "Magyarország a magyaroké, akkor Románia a románoké, és Szlovákia pedig a szlovákoké?" Tudjuk, mi szokott lenni ebből.

Nem lehet a barátunk, a hősünk az a politikus, akinek egyetlen érdeme, hogy csak akkor engedi kikötni a menekülteket szállító hajókat, ha azokat más ország befogadja. Amikor elhangzik, hogy szabályosan elbíráljuk a menekültstátuszt, azt is hozzá kellene tenni, hogy naponta egy-két személyét, és aki Szerbián – a biztonságos országon - keresztül érkezett, azt már fordítjuk is vissza.   

A szólásszabadságnak többet kellene jelentenie annál, hogy "mindenki azt mond, amit akar, ameddig nem hallatszik ki a pincéből." Az a választás pedig, amely előtt a közszolgálati média nem ad a választóknak teljeskörű tájékoztatást, nem lehet törvényes, szabad és tisztességes.

"Akkor mit keresünk mi a Parlamentben és miért nem bojkottáljuk a választást?" – kérdezheti bárki a DK-t. Vágó szerint a történelem, de például a jelenkori Azerbajdzsán példája is azt mutatja, hogy nem szabad félreállni, mert akkor még rosszabb lehet.