A teltházas hallgatóság először a tudatos jelenlét (angolul mindfulness) hiányát jelentő általános emberi jelenségekről hallhatott.

"Embernek lenni szívás"
Az előadó elmondta, hogy hajlamosak vagyunk életünk nagy részében "robotpilóta" üzemmódban működni. Valódi jelenlét nélkül, csak átsiklunk a pillanaton. Ha hagyjuk, hogy figyelmünk elkalandozzon attól, ami éppen történik velünk, akkor lemaradhatunk saját életünk tekintélyes részéről. "Ha az "itt és most" helyett intenzíven vagy túl sokáig a felidézett múltban vagy a félt jövőben, vagyis a jelen helyett a "fejünkben" élünk, akkor a depresszív hangulat és a depresszió esélye is megnő. A digitális eszközök károsan befolyásolják – a többi között – a tudatos jelenlétre való képességünket is. Egy kutatás szerint a megkérdezettek 20 százaléka legalább tíz percenként, átlagosan naponta 150-szer néz rá a telefonjára, és harmincöt százalékuk intenzíven szorong okoskészüléke nélkül. Érdekességként elhangzott az is, hogy amíg tudatos figyelmi kapacitásunk 2000-ben 13 másodperc volt, 2013-ban már csak 8. (Az aranyhalaké kilenc.

A figyelem elvándorló természete mellett egy másik problémát is említett az előadó, amely a történetszövési hajlamunkra vezethető vissza. "Nagyon gyorsan képesek vagyunk szorongáskeltő sztorikat gyártani, ha a főnök aznap nem (úgy) köszön nekünk, ha gyermekünk késve ér haza, ha a párunk nem veszi fel a telefont, vagy kiütések jelennek meg a bőrünkön. Evolúciós oka van. Annak idején hasznos volt, a baj csak az, hogy elménk valóságosnak éli meg a történetet, amelyből düh, harag, félelem, szorongás következik."

Kerüljük a spirituális és egyéb túlkapásokat!
Ugyanígy problémát jelent az is, ha küzdeni próbálunk negatív érzéseinkkel, gondolatainkkal, emlékeinkkel – de ez a "szörny leküzdhetetlen". A pszichológia tudósai szerint a most divatos "irányzatok" – mint a boldogságfétis vagy a "bevonzás" – károsak lehetnek. Törekedjünk arra, hogy legyünk boldogok, vagy boldogabbak, de ha ez nem csak lehetőség, hanem elvárás, akkor könnyen nyomasztó élménnyé válhat. A negatív gondolatok miatti negatív dolgok "bevonzása" pedig fóbiát is eredményezhet bennünk a saját negatív érzéseinkkel kapcsolatban. Teljesen normális, sőt, egészséges, ha néha rosszul érezzük magunkat. Fáj, ha valaki elhagy, haragszunk, ha megbántanak, szorongunk a vizsga előtt. Csak egy pszichopata mentes ezektől az érzésektől. Dr. Szondy Máté szerint csak úgy élhetünk teljes életet, ha bátran közel engedjük magunkhoz minden élményünket, a jót és a rosszat egyaránt.  

A tudatos jelenlét megtanít arra is, hogyan viszonyulhatunk másképp a negatív érzésekhez, gondolatokhoz. Segítségével észrevesszük, ha a figyelmünk elkalandozik, és visszaterelhetjük az "itt és most"-ra.

A tudatos jelenlét hiányának jele lehet, ha elfogadás helyett küzdünk – akár a negatív érzések, gondolatok ellen -, ha tudatos végig gondolás és tudatos válasz helyett automatikus reakciót adunk az adott helyzetre - évek óta bejáratott stratégia vagy családi minta alapján. Ha a valóság helyett "fejben élünk", a pozitív élményeket is kevésbé tudjuk átélni, és sok apró, értékes pillanatot szalasztunk el.

Bárhova mész, ott vagy!
Az előadó szerint a tudatos jelenlét lényege, hogy "a figyelem tudatosan és ítélkezésmentesen az itt és most élményeire irányul." Gyakorlásával megtanulhatunk figyelmet szentelni a minket érő élményeknek, amelyek lehetnek kellemesek, de akár frusztrálóak is. Tudatosíthatjuk előítéleteinket, a belénk rögzült gondolkodás- és viselkedésmódokat, és ennek köszönhetően megpróbálhatjuk csak a számunkra hasznosakat megtartani. Ha jelen vagyunk, észrevesszük testünk jelzéseit, aminek köszönhetően csökkenteni tudjuk a stressz káros hatásait és a betegségek kialakulásának esélyét.

Az előadó egy rövid gyakorlatra is felkérte a közönséget. Néhány percig csukott szemmel figyelniük kellett a légzésüket, és ha figyelmük elkalandozott erről, újra és újra vissza kellett irányítaniuk. "A tudatos jelenlét gyakorlása nem hipnózis, nem szuggesztió, nem relaxáció. A megnyugvás, pihenés nem cél, hanem mellékhatás."

A tudatos jelenlét gyakorlására számos lehetőség kínálkozik. Szondy Máté elsőként a digitális eszközöktől való tartózkodást (detoxikációt) vagy a használat mérséklését javasolja. Felhívta a figyelmet az "Éber figyelmen alapuló stresszcsökkentés" (www.mbsr.hu) honlapon található csoportos tréningekre, valamint az Oxfordi Mindfulness Center nyolc hetes programot tartalmazó kézikönyvére, a Tudatos jelenlét a gyakorlatban című kiadványra.

Egyszerre egy dolog, figyelem, újra és újra
Az előadó szerint empirikus kutatások igazolják, hogy a tudatos jelenlét gyakorlásával már két hónap után átalakul az agy szerkezete és működése, csökken a szorongásra és depresszióra való hajlam, javulnak az értelmi képességek,  megnő az elfogadás, az együttérzés és az altruizmus, emelkedik az életminőség, fejlődnek a társas kapcsolatok, előtérbe kerül az egészségtudat. A pozitív élmények élvezésével kapcsolatban a pszichológus hangsúlyozta: "hiába a luxusnyaralás, ha nem veszem észre és nem tudom átélni a pozitív élményeket, akkor nem is fogom jól, jobban érezni magam!"

A legjobb, ha a gyakorlás a hétköznapi rutin részévé válik. Érdemes kijelölni a helyét és idejét, amely akár a reggeli kávézás is lehet.  Fontos, hogy egyszerre egy dologra, a kitűzött figyelmi fókuszra koncentráljunk. Figyeljük meg részletesen az érzékelhető élményeket, például a kávé aromáját, illatát, textúráját, az adott pillanatban hallható hangokat, a benyomásainkat és gondolatainkat. Ha elkalandozik a figyelmünk, tudatosan irányítsuk vissza, ha kell, újra meg újra.

A tudatosság fejlesztésére létezik játékos, gyerekeknek való lehetőség is, de a pszichológus előadó kiemelte, hogy mint annyi minden más területen, ez esetben is a szülői minta az elsődleges.

Aki tudatosság nélkül él, nem ismeri meg saját hibáit és belső erejét, sem, vagyis elmulasztja személyiségfejlődésének lehetőségeit is. A mindfulness gyakorlatok segítségével képesek lehetünk tudatosan jelen lenni, vagyis teljes valónkkal megélni minden pillanatot.