Balog Zoltán miniszter levele az "Örök reformáció" Nemzetközi Tudományos Konferencia résztvevőihez

Kedves, nagyrabecsült százhalombattaiak! Tisztelt "Örök reformáció" konferencia!

A legnagyobb örömmel és szeretettel nyitottam volna meg személyesen ezt a már nevében is szívemhez, életem egyik pillér-mondatához, a reformáció mindmáig érvényes jelmondatához, a "Semper reformare"-hoz oly közeli konferenciát, különös tekintettel városuk és a révkomáromi Selye János Egyetem Hittudományi Karának testvéri együttműködésére. Hogy nem tehetem, zsúfolt munkanapjaimból következő, vétlen bűnöm, de mégis elnézésüket kérem érte! Százhalombatta városáról, erről a 2010-es népszámlálás adatai szerint 18.482 főt számláló településről szinte mindenkinek az olajfinomító jut az eszébe. Fontos eleme ez a létesítmény a magyar gazdasági életnek, de az Önök szeretett és tevékeny "Battája" sokkal többet jelent ennél. A lélek és a szellem finomítását is. Elegendő, ha a már 24 esztendőt megért, nemzetközi hírű Summerfest-jükre, s ezen belül a híres "Népek báljá"-ra gondolunk, vagy a méltán nevezetes "Matrica" Múzeumra, s a Régészeti Parkra. Vagy éppen a dr. Pozsgay Imre alapította, nemzeti-irodalmi értékeinket gyarapító országos folyóiratra, a "Stádium"-ra, amelynek bölcsője és felnevelője ugyanez a város. Ha pedig a reformáció 500. születésnapjára összpontosítunk immár, akkor is csöndes büszkeség töltheti el Önöket, hiszen itt kapott helyet a "Reformáció 500 Szabadegyetem", amelyen egyébként a budapesti Hold utcai Németajkú Református gyülekezet két tagja, Szabó András és Petrőczi Éva is szolgált, utóbbi ráadásul úgy, mint aki két éve a már említett "Stádium" főszerkesztő-helyettese. A reformáció 500. évének itteni fontos szereplőjeként ki kell emelnem e tanácskozás egyik motorját, dr. Fazekas István jogász – teológiai doktorandusz – költő-drámaírót, a Stádium főszerkesztőjét is, akinek reformációs drámája az Új Színház felolvasószínházának egyik fontos eseménye lesz. De megemlíthetném még ráadásként a Halom Tv emlékezetes reformációs adásait... Százhalombattán, ahol a gyönyörű Hamvas Béla Könyvtárba valósággal "betekint" a közeli református templom, s a csöndes olvasgatásba, vagy a népes előadásokba belecsendül a harangszó, én nem csupán azt érzem, hogy sok nagyvárost megszégyenítő módon komolyan vették a reformáció évfordulójának méltó, a város jövőjét is gazdagító megünneplését. Érzek itt még valami nagyon biblikusat és minden évfordulónál maradandóbbat is! Önök bizonyára mindnyájan ismerik az egyik legmegrázóbb újszövetségi példázatot, a Filep apostol társaságában, az elhagyatott mellékúton, egy szekéren megtérő szerencsen komornyik történetét. Kandaké királyasszony hűséges embere nem Jeruzsálemben, nem egy hitéleti "fővárosban" tért meg, lett Isten emberévé, hanem egy félreeső, "ahol a madár se jár" helyszínen. Ugye, emlékeztet ez a történet a még a reformáció kezdetére is, amelynek nem Európa egyik nagyvárosa, hanem egy kicsiny német egyetemi város adott otthont! Hogyan is hangzik az Ige? "Az Úrnak angyala pedig szóla Filepnek, mondván: Kelj fel, és menj el dél felé, arra az útra, mely Jeruzsálemből Gázába megy alá. Járatlan ez." (Az apostolok cselekedetei 8,26.)

    Önök meghallották az Úrnak, s az Úr angyalának hívását, s vállalásaikkal egy kicsit "magyar Wittenberggé", a reformáció egyik nagyon fontos hazai városává válhattak a 2017-es évben. Isten áldása legyen az "Örök reformáció" konferencia minden előadásán, minden tartalmas eszmecseréjén, az egész magyarság és a keresztyén Európa javára! S szívből kívánom, nem egyszerűen egy politikus, hanem egy holtig-lelkipásztor szívéből, hogy továbbra is merészkedjenek az embereket nemesítő, gyarapító, járatlan utakra!

Budapest, 2017. szeptember 20.

 

Balog Zoltán