1823. január elsején Kiskőrösön megszületett Petrovics Sándor, aki a magyar és a világirodalom egyik legnagyobb költője, akit a magyar irodalomtörténet a magyar irodalom legjelentősebb költőjének tart.
Vajon igaz e ez az állítás ma kishazánkban?
Ma van a költő születésének az évfordulója. Korábban az év első napján néhány versét, netán nagyobb művét műsorra tűzte a Magyar Televízió.
Az idei megemlékezés eddig elmaradt. Ne legyek igazságtalan, a hatos csatorna műsorában megszólalt a Kiskőrösi Petőfi Emlékház vezetője, aki hosszan mesélt a ház múltjáról, és jelenéről.
A hagyományőrzésről, a Petőfi körül kialakult kultuszról, Petőfi kupáról és sok egyéb dologról.
Most január elseje 19 óra 35 perckor , amikor írom ezeket a sorokat, sehol nem látom még a jelét sem annak, hogy a helyzet megváltozna, valahol szólnának a költőről. Az interneten sincs jele ennek. Van itt minden , mint a búcsúban, de a költőről egy szó sincs
Legalább a róla elnevezett médium: TV , rádió illetve az5-ös csatornában hallana az arra kíváncsi ember valamit.
Soha nem felejtem el azt az évet amikor ünnepeltük születésének 150. évfordulóját. Amikor minden és mindenki szólt a költőről. Nem azt szeretném, de annyi elvárható lenne, hogy valahol a közmédiában elhangozzék Petőfi Sándor neve.
Sokszor és sokat beszélgettünk Morvay úr tevékenységéről a "barguzini sírgyalázásról "
Most látom igazán mit jelentett az a hercehurca, amivel degradálni próbálták az Ő tevékenységét. azt a tényt felhasználni, hogy találtak a barguzini temetőben egy sírt melynek a fejfájára az Alekszandr Petrovics név volt felírva. Plusz néhány a kötő stílusában megírt verset. Ebből azt a következtetést levonni, hogy a szabadságért harcoló Petőfi inkább a fogságot választotta.
Nem szeretnék elhamarkodott véleményt mondani,de úgy érzem, ami most történik az annak a folytatása- vétkesek közt cinkos aki néma-és én nem szeretnék cinkos lenni, de nem tudom mire vélni ezt a hallgatást. A történelem során Petőfi nevét sokan sok féle módon használták fel a saját érdeküknek megfelelően, de ennyire nem akarták elhallgattatni.
Bízom abban, hogy ez csak egyszeri eset! Netán az illetékesek arra kíváncsiak figyelünk e a körülöttünk lévő dolgokra, megnyugtatok mindenkit, igen figyelünk!
Ezen írásom azért született, mert féltem a jövő nemzedékét, az unokáimat!
Tisztelettel : Deák József nyugdíjas magyar –történelem szakos tanár
Százhalombatta 2017.01.01 20óra 51 perc