A rendezvény az Arany János iskola férfikórusának előadásával kezdődött. A korfestő dalokat hangszeres szólisták és a karvezető, Szabó Éva zongorakísérete mellett mutatták be az általános iskolás és gimnazista fiúk – nagy sikert aratva. A kortárs művészet egyik igen divatos ágát, a slemet slam poetry-t idézte két középiskolás diák, Hlinyánszky Domonkos és Huff Zalán Bendegúz produkciója, akik egy kortárs ’56-os verset, az Érdi Irka Irodalmi Kör pályadíjas művét adták elő.

Az évtizedekig tartó "agyonhallgatás" és a politikai vonatkozások miatt hatvan év elteltével sem teljességgel feldolgozottak és ismertek az ’56-os események – mondta el dr. Vicze Magdolna múzeumigazgató. Egyebek mellett nem ismerünk minden áldozatot, sem az ő történetüket, pedig az idő sürget, egyre kevesebb az élő tanú. Nehéz feladatot kaptak a diákok, amikor egy olyan korszakot kellett részletesen és hitelesen ábrázolniuk, amelyet talán a szüleik sem tudnak elképzelni, közös öröm, hogy sikerült.  Balpataki Katalin történész ötletének életképességét pedig az is bizonyítja, hogy időközben a Terror Háza és az 1956-is Intézet is képregénypályázatot hirdetett.

A Százhalombattán élő vagy tanuló középiskolások azt a feladatot kapták, hogy forrásanyag, valamint konzultáció segítségével képregénysorozattal mutassák be a forradalom és szabadságharc helyi eseményeit, méghozzá úgy, hogy a rajzok helyettesíteni tudják a megszokott, terjedelmes tárlatvezető szövegeket. A kiírásra öt pályamű érkezett, de többen nem készültek el a hatalmas munkával. Az első helyezett alkotást az Arany János tizedikesei, Pál Rea és Vágó Délia adták be. Az ő képregényeik vezetik végig a látogatót a kronológiailag berendezett kiállításon. Két hétig dolgoztak pályaművükön. A díjuk 150 ezer forint. A második helyezett Szabadföldi Ádám 100, a harmadik Albert Mátyás 50 ezer forintos díjazásban részesült. Az ő munkáikat is kiállították. A fiatalokat Balpataki Katalin és Tóth Zsuzsanna múzeumpedagógus támogatta az alkotás során.

Az időszaki kiállítás párhuzamosan mutatja be az országos és a helyi eseményeket – mondta el Balpataki Katalin, aki korabeli dokumentumok – köztük számos vádirat és bírósági jegyzőkönyv -, valamint személyes interjúk segítségével dolgozta fel "Batta forradalmát" – ahogyan a tárlatot nevezték el.

A történész röviden fel is elevenítette az akkori történéseket, így például a szovjet hősi emlékmű ledöntését, illetve azt a jellegzetes momentumot, amikor a később börtönre ítélt kocsmáros, Würth Pál fekete kenyeret tett a polcra azzal a felirattal, hogy aki nem ilyet akar enni, harcoljon a ruszkik ellen. Balpataki Katalin kiemelte, hogy az akkor 1800 fős Százhalombattán semmilyen erőszakos cselekményre, atrocitásra nem került sor, ehhez képest súlyos ítéletek születtek, nyilvánvalóan elrettentő céllal. Az egyik fő vádlott, Sefcsik István mellett több mint százan álltak ki a faluból. A kiállításon olvasható annak a bírósági beadványnak a szövege, amelyet aláírtak.

Érdekes tudni, hogy városunkban az elsők között állítottak kopjafát az ’56-os áldozatok és hősök emlékére a rendszerváltás után, 1989. október 14-én. Ennek a történetéről rendez kerekasztalbeszélgetést a "Matrica" Múzeum a Hamvas Béla Városi Könyvtárban november 30-án, 17 órától.

A forradalmi évforduló kapcsán egy népszínmű bemutatására is készül a múzeum, amelybe szintén bevonták a fiatal korosztályt. Sefcsik István kézzel írott feljegyzéseiből írt színdarabot Gere László, az Arany János iskola tanára, amelyet a tervek szerint december 2-án mutatnak be az óvárosi közösségi házban.

Az országos forradalmi eseményeket bemutató fotókat 1989-ben, a zárolás alóli feloldás évében válogatta a Főfotó gyűjteményéből Takács Péter, a BKK akkori igazgatója. A jubileumi program a forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott 1956-os Emlékbizottság támogatásával valósul meg. A Batta forradalma című időszaki kiállítás január 8-ig látogatható a "Matrica" Múzeumban.