Csak a sátrak között kifeszített köteleken száradó ruhák utaltak arra, hogy néhány túrázó a hajnali viharban, mások csepergő esőben, erősen szembe fújó szélben tették meg a Budapest-Százhalombatta közötti szakaszt. A sportolók vidáman beszélgettek, élményeiket sorolták, és bár már mögöttük van több mint 800 leevezett folyamkilométer, a fáradtságnak nyomát sem lehetett látni rajtuk. A Tour International Danubien (TID) nemzetközi vízitúra résztvevői 61. alkalommal ragadtak lapátot, hogy megtegyék a Dunán a 2455 kilométeres távot, vagy egy rövidebb résztávot a Fekete-erdőtől a Fekete tengerig.     

A nemzetközi csapat – amerikaiak, angolok, svájciak, hollandok, németek, magyarok – létszáma változó, de néha meghaladja a hetven főt. Ötvenen végiglapátolják a teljes távot, és a tizenöt magyar csapat is egyre gyakorlottabban teljesíti a napi szakaszokat. "Több olyan túrázó van, aki már közel harminc alkalommal gyönyörködhetett a Dunakanyar szépségében, amikor a hegyek közé beevezve, káprázatos látvány tárul elénk" – mondta Fejérvári Gábor, a TID magyarországi szakaszának főszervezője, aki szerint mindenki más céllal indul a túrára. Vannak, akik teljesítménytúraként teszik meg, és hajnalban indulva versenyeznek egymás között, mások nyaralnak, ismerkednek a Duna-menti városok kultúrájával. "Igyekszünk biztonságos és kényelmes táborhelyekkel, gondoskodással, változatos ízvilágú ételekkel, magyaros vendégszeretettel, felejthetetlen programokkal fogadni sporttársainkat." A főszervező szerint azért is értékes ez az esemény, mert az együtt töltött hetek vagy hónapok (a teljes túra időtartama két és fél hónap) alatt életre szóló barátságok köttetnek, és be lehet kapcsolódni a nemzetközi vízitúra-vérkeringésbe.

A vendégeket köszöntő Sinka László alpolgármester hangsúlyozta, hogy Százhalombatta idén is nagy örömmel várta a túra résztvevőit. A kedvezőtlen időjárás miatt a helyi programok ugyan elmaradtak, de a "Csóni" – ahogyan a városlakók nevezik a létesítményt – a következő években is tárt kapukkal, kellemes, pihenésre alkalmas helyszínnel fogadja a sportolókat. "Örömteli számunkra, hogy évről évre visszatérnek hozzánk a régi túrázók, illetve, hogy új arcokat is láthatunk közöttük. Örülünk, ha egy pici szeletet magukkal visznek városunkból és reméljük, szép emlékeket őriznek Magyarországról. Az olimpia előtt pár héttel úgy gondolom, ezek az emberek is olimpiai bajnokok, hiszen gyakran rendkívüli körülmények között, de kitartóan és nagyon lelkesen teszik meg ezt az óriási távolságot a Dunán."

A Hírtükör kérdésére, hogy miért vágnak neki ennek a nehéz, kihívásokkal teli vízi útnak immár sokadik alkalommal, a túra egyik hetven év feletti résztvevője elcsodálkozva, szintén kérdésekkel válaszolt: "Látta már a Dunát hajnalban vagy napnyugtakor? Megismerkedett már a csak itt látható növényekkel, állatokkal? Gyönyörködött a Duna vizéről Bécs, Budapest vagy éppen Százhalombatta látványában? Kötött már evezés, sátorverés vagy a helyi nevezetességek meglátogatása közben barátságokat? Nekünk a Duna ezer arcát mutatja! Ezzel soha nem lehet betelni, és ezt a szárazföldről nem lehet érzékelni. Kell ennél varázslatosabb nyári élmény? Ezt mindenkinek meg kell tapasztalnia, mindenkinek látnia kell!"

Valószínűleg így gondolja Tóth Ákos, a KlubSirály Csónakház vezetője is, aki így nyilatkozott terveiről: "Talán jövőre sikerül egy olyan százhalombattai csapatot szerveznünk, amelyik csatlakozik a Nemzetközi Dunatúra résztvevőihez. Bízom abban, hogy ennek a csodás élménynek részese lehet néhány vállalkozó szellemű battai, például a Dunai Flottilla tagjai, vagy mások, akik élvezni szeretnék a Duna közelségének lehetőségeit."