2024. március 29. - Auguszta napja
Péntek
Min:6°
Max:19°
Szombat
Min:11°
Max:23°
Vasárnap
Min:12°
Max:21°
Hétfő
Min:10°
Max:23°
Kedd
Min:8°
Max:13°
Riport
Figyelem! Ez a tartalom több mint öt éve került fel a honlapra, emiatt előfordulhat, hogy már nem időszerű.

Csernobil közelről - írta: CK
2016-05-12 - Harminc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án felrobbant a Leninről elnevezett atomerőmű egyik reaktora az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok mellett. Radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, Európára és az Egyesült Államok keleti részére. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, mintegy 200 000 embert kellett kitelepíteni. Az atombaleset nemcsak a Szovjetunióban indított el visszafordíthatatlan változásokat. Hogyan tájékozódott és mit tett a lakosság védelme érdekében a magyar polgári védelem? Milyen érzés volt még a robbanás évében ellátogatni Csernobilba? – erről mesélt Orovecz István nyugalmazott vezérőrnagy, katasztrófa és polgári védelmi szakértő, aki évtizedek óta városunkban él.
Bár a csernobili 4. reaktor április 25-ről 26-ra virradó éjszaka robbant fel, a világ 28-ig egyáltalán nem értesült a történtekről. Elsőként svédországi atomerőművekben mértek magasabb sugárszintet, valamint olyan levegő-összetevőket – céziumot, stronciumot, nehézfémeket -, amelyek nem jellemzőek. A svédek kérdésére a NASA műholdfelvételei adtak választ: az európai hírközlő szervek 28-29-én nevezték meg Csernobilt, mint a veszélyes szennyezés lehetséges forrását.

Orovecz István a polgári védelem országos parancsnokságának alosztályvezetőjeként - és a moszkvai katonai akadémia egykori hallgatójaként úgy is, mint tolmács - jelen volt, amikor a főnöke, Berki Mihály vezérőrnagy április 29-én felhívta szovjet kollégáját, Altunyin altábornagyot, hogy megérdeklődje: mi történt az atomerőműben.

A szovjet polgári védelem vezetője nem adott értékelhető választ. Mindössze annyit mondott: valóban lezajlott valamely esemény, de urai a helyzetnek.

Miután a "baráti Szovjetunió" nem nyílt meg az ügyben, Orovecz István és munkatársai Ferihegyen, a Keleti pályaudvaron, Záhonyban és a Hungarocamionnál kérdezősködtek utasoktól, sofőröktől, vasutasoktól, akik Ukrajna felől vagy azon keresztül érkeztek az országba.

A beszámolókban leírt füstfelhő arra engedett következtetni, hogy a baj nagyobb annál, mint amilyenről Altunyin beszélt. Megtudták, hogy Kijevben meg sem állt a Moszkva és Budapest között közlekedő vonat, az állomáson azonban tömegek várakoztak, vagyis kitelepítés zajlik a térségben.

A Lenin atomerőmű 30 kilométeres körzetében élő lakosság evakuációja 28-án kezdődött el. A mintegy 44 ezer ember szállítása Kijev és a környező városok összes buszát igénybe vette.  

Berki Mihály, a magyar polgári védelem vezetője április 29-én összehívta az Atomerőműi Kormánybizottságot. A megbeszélésén részt vettek a honvédség vezetői, a PV vegyi védelmi szakemberei, a Tudományos Műszaki Tanács tagjai. Felállítottak egy ügyeleti szolgálatot vegyészekből, műszaki és kitelepítésben jártas szakemberekből.
A következő napokban a Szovjetunió még mindig csak csepegtette a tájékoztatást a radioaktív szennyezés volumenéről. A katonai célra kifejlesztett műszerek nem voltak alkalmasak ennek a típusú sugárzásnak a mérésére, de a meteorológiai szolgálattól vett mintákon folyamatosan végeztek méréseket Pakson és a Központi Fizikai Kutató Intézetben (KFKI). Ezekből kiderült, hogy a két robbanás – a másodikra már a hűtés után, illetve miatt került sor – után emelkedett a háttérsugárzás mértéke az országban, de mindvégig a veszélyes szint alatt maradt.

A PV mindenesetre megkezdte a lakosságvédelmi intézkedéseket. Miután az eső miatt, amely leveri a légköri apró porszemeket, Nógrád volt a legveszélyeztetettebb, legeltetési tilalmat javasoltak, hogy ne fertőződjön a tej, valamint indítványozták, hogy a lakosság fogyasztás előtt a szokottnál alaposabban mossa le a zöldségeket az esetleges radioaktív por eltávolítása végett.

Az ügyeleti szolgálat vezetője naponta kétszer jelentett Czinege Lajosnak, a minisztertanács elnökhelyettesének, és folyamatosan állították össze a szakvéleményeket a médiának. Hogy mindebből milyen információ és mikor jutott el az emberekhez, az elsősorban politikai döntéseken múlt. Az ország vezetői meglehetősen óvatosak és bizonytalanok voltak.

A csernobili "esemény" valóságos természetéről azonban napról napra egyre több információ jutott el hozzájuk (is) – részben nyugatról, részben a KGST országokkal fenntartott kapcsolati hálózaton keresztül.

Április 28-tól folyamatosan mintavételezték és vizsgálták a forgalomba kerülő tej, hús, víz, takarmány és egyéb termékek sugárszennyezettségét, ellenőrizték, és ha szükséges volt, mentesítették (lemosták) a Záhonyból Ausztriába induló tehervonatokat.
Jellemző a nyugati és a szocialista blokk közötti bizalomra, hogy a magyar hatóságok intézkedéseit csak akkor fogadták el valósnak az osztrák kollégák, ha azt a Vöröskereszt - mint nemzetközi szervezet - igazolta.

A PV mérései alapján egyébként semmilyen termékben nem találtak a Közös Piac szabványait meghaladó sugárszennyezettséget, és a háttérsugárzás sehol az országban nem érte el a riasztási szintet.

Május első napjaiban a lakosság is egyre türelmetlenebbül kezdett érdeklődni a csernobili katasztrófa és annak esetleges hatásai iránt. Szemrehányást tettek, amiért a kormány nem állította le a május 1-jei felvonulást, és jódtablettát követeltek, mivel elterjedt, hogy azzal meg lehet előzni a sugárfertőzés okozta megbetegedést. A PV le is gyártatta és megyénként be is depózta a kérdéses szert, az orvosok és biológusok tanácsára azonban végül nem osztották ki. A jódprofilaxis ugyanis csak a robbanás közvetlen környezetében pozitív hatású, ahol felszaporodnak a jódizotópok. Nálunk inkább a nehézfémektől kellett tartani. Ettől függetlenül a jódtartalmú gyógyszerek egy szempillantás alatt eltűntek a patikákból.

Összességében senki sem tudott eleget az atombalesetekről. A szakemberek sem voltak felkészültek e téren, hiszen ha volt is korábban ilyen katasztrófa, az nem érintette Európát. A SZU hallgatott Majak-Ozerszk- ről, és az USA sem volt "bőbeszédű" ’79-es harrisburgi üzemzavarral kapcsolatban.

A második csernobili kilökődésből származó légköri szennyezés május 7-8-án érte el Magyarországot, hét-nyolc nap múlva pedig egy harmadik, utolsó következett, amelynek azonban már alig volt érzékelhető hatása. A szovjetektől még ekkor is csak általános információk érkeztek. Ősz lett, amire többet lehetett tudni az áldozatokról, a kitelepítettekről, a szennyezés lokalizálásáról, a helyszín mentesítéséről. A mérések még hónapokig folytatódtak, a nyugati hatóságok pedig továbbra is bizalmatlanul fogadták a kelet felöl érkező szerelvényeket.

A Varsói Szerződés országainak katasztrófa- és polgári védelmi vezetői végül meghívást kaptak a Szovjetunióból, ahol tájékoztatást és bejárást szerveztek számukra december 21-e és 23-a között. Az ötfős delegációnak, amely honvédségi különrepülővel indult a Szovjetunióba, Orovecz István is tagja volt.

Az első napon hat órás elméleti tájékoztatást hallgattak meg az ipari katasztrófa részleteiről, az azonnali intézkedésekről, a teljes mentesítés és kárelhárítás feladatairól (amelyek egyébként a mai napig nem fejeződtek be), a szarkofágépítésről, a kitelepítettekről, valamint a veszteségekről.

A robbanás után maradt törmelék és nukleáris szennyezés közvetlen környezetből való eltüntetésében több százezren vettek részt, hiszen egy ember egyszerre maximum másfél-két percig tartózkodhatott a sugárzó helyszínen. A "likvidátorok" kilencven százaléka sorkatona volt.

A mai napig vitatott, hányan haltak bele a csernobili atomkatasztrófába. Szakértőnk harminc év távlatából a hivatalos verziónak hisz, amely szerint mintegy négyezer személy vesztette életét bizonyítottan a robbanás miatt. Más kérdés, mi lett a sorsa a 200 ezer körüli kitelepíttetnek, akiket az erőmű harminc kilométeres körzetéből evakuáltak, később pedig szétszóródtak Oroszországban. Orovecz István a legszörnyűbb következménynek a magzati károsodásokat tartja, amelyek miatt számos torzszülött gyermek és állat jött világra.

A nemzetközi találkozó második napján a szovjet vendéglátók bejárást szerveztek a máig lezárt harminc kilométeres zónába. A terület határán található táborban levetették a ruháikat és védőöltözetet kaptak. A katonákkal és katasztrófavédelmi szakemberekkel teli busz egyre csendesebbé vált, ahogy Pripjaty kísértetvárosához közeledett. Elnéptelenedett épületek, roskadozó faházak, burjánzó növényzet között haladtak. A mentesített és engedélyezett útvonalakat egyenruhások őrizték.

Csernobilban ekkorra már újból működött a 3. számú blokk. A munkásokat busszal szállították Kijevből. A magyar küldöttség felszerelkezett korszerű sugármérő berendezésekkel. Egyebek mellett azt a Pille fantázianevű eszközt is kivitték magukkal, amelyet nálunk fejlesztettek ki, és amelyet Farkas Bertalan is használt az űrben. Méréseik az elvileg mentesített területeken is magas sugárterhelést mutattak.

"Talán a csernobili katasztrófa volt a Szovjetunió öt évvel későbbi összeomlásának, de még inkább az általam bevezetett peresztrojkának az igazi oka. Csernobil történelmi fordulópont" - írta Mihail Gorbacsov 2006-ban. A történtek ráirányították a figyelmet a hazugságokra és elhallgatásokra épülő roskatag politikai rendszerek tarthatatlanságára, de más területeken is hosszú távú változásokat indítottak el.

A nukleáris biztonság fogalma Magyarországon is előtérbe került. Tanulmány készült a paksi atomerőmű sebezhetőségéről. Modellezték, milyen sérüléseket okozhat valamely külső hatás, és azoknak mi lehet a következménye. Repülési tilalmat vezettek be a veszélyes üzemek – így a százhalombattai kőolaj-finomító és hőerőmű - felett. Az Atomerőműi Kormánybizottságból Nukleáris Balesetelhárítási Kormány Bizottsággá alakult kibővült feladatkörrel. Egyebek mellett a közeli atomerőművek működésére és a nukleáris fűtőanyag-szállításra is koncentrálni kezdett. Kiépült az országos sugárzásmérő és jelzőrendszer, amely ma 123 állomáson működik. Üzembe helyeztek egy mérőjárművet, amely azonnal bevethető, ha bárhol megnövekedne a háttérsugárzás.

Nem egész egy évvel a csernobili események után döntés született arról, hogy egységes, a belügyminisztérium alá rendelt országos katasztrófavédelmi szervezetet kell létrehozni. Addig ugyanis a honvédelem, a tűzoltóság, a polgári védelem, illetve mentőszolgálat végezte ezt a tevékenységet, mindig annak az irányítása alatt, amelynek jelentősebb feladata volt a vészhelyzet – jellemzően árvizek – elhárításában, a lakosság védelmében.
Igaz, az integráció nem volt egyszerű feladat, és közbejött a rendszerváltás is, így erre az egységes szervezetre – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra 15 évet kellett várni. Mostanra azonban működik és Orovecz István szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket. 


AKTUÁLIS
2024-03-22 - A MÁV-START Zrt. tájékoztatása szerint 2024. ÁPRILIS 2-tól 2024. ÁPRILIS 14-ig a BUDAPEST-DÉLI – BUDAPEST-KELENFÖLD  között végzett pályakarbantartási munkák miatt a 40A/42 BUDAPEST – PUSZTASZABOLCS – DUNAÚJVÁROS vasútvonalon a hirdetményben szereplő vonatok módosított, illetve rövidebb útirányon közlekednek.
2023-09-11 - Születésem után az M4-es épületbe, (ma Hága László utca 11.) költöztünk, és a következő harminc évet itt töltöttem el. Első emlékeimben a lift volt az, ami megragadta a figyelmemet, de úgy vettem észre, hogy a vidékről felköltözött felnőttekét is.
Nem emelkednek gyermekétkeztetés térítés díjai - Képviselő-testületi összefoglaló
2024-03-27
Százhalombatta Város Önkormányzatának Képviselő-testülete március 27-én tartotta soron következő ülését a Szekeres József Konferenciaközpontban. Jogszabályi előírásnak eleget téve, felülvizsgálatra kerültek a szociális ellátások ellenértékeként megállapított intézményi térítés díjai, valamint a gyermekétkeztetés térítés díjai, azonban azok továbbra is változatlanul maradnak, az Önkormányzat nem kívánja azokat emelni.

Nyitva van az Aranykapu 4.
2024-03-27
A Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium negyedik alkalommal is nagy szeretettel várta a leendő első osztályos gyermekeket és szüleiket március 21-én.

Hello DUFI, Viszlát kérdések! - Tudja meg mi történik MOL Dunai Finomítóban a Hello DUFI lakossági appon keresztül
2024-03-25
Kíváncsi, hogy mi történik Százhalombattán a MOL-nál, mert a finomító környezetében él? Tudni szeretné, mik a legfrissebb hírek és a legfontosabb események?

Magabiztos hazai győzelem!
2024-03-25
 33-27-re (17-14) győzött a Százhalombattai KE a PTE-PEAC ellen a férfi kézilabda NB II. F csoportjában a március 23-i fordulóban.  A mérkőzésről Tallér Zsolt, a battai klub elnöke számolt be.

Húsvéti csomagok és meglepetés műsor
2024-03-22
Az ünnep alkalmából idén is megajándékozza az Önkormányzat a bölcsődéseket, az óvodásokat, az általános- és középiskolásokat, a Sérültekért Alapítványnál és a Szülők Fóruma Egyesületnél ellátott gyermekeket, függetlenül attól, hogy százhalombattai lakosok-e. Húsvétváró rendezvényre is várják a város apraját- nagyját.

Olivér ajándéka - Csodák márpedig léteznek!
2024-03-22
Teljesült a betegséggel küzdő Olivér vágya, hogy egy speciális számítógéppel tarthassa a kapcsolatot a külvilággal, illetve online folytathassa tanulmányait a kórházban.

Húsvétra készülve
2024-03-22
Ismét ünnepi díszbe öltöztetem a Szent László tér egy részét, ahol tojásfa és a tavaly már kihelyezett fanyulak várják az odalátogatókat.

Tisztító akció az Óvárosban
2024-03-22
Ahogy évek óta a Víz Világnapja alkalmából, Szabó Gábor önkormányzati képviselő idén is zsákot fog az önkéntesekkel együtt, és a Duna-part óvárosi szakaszán összeszedik az ott felejtett hulladékot.

"Tavaszi Zsongás-Bongás" - Nyitva van az Aranykapu 3.
2024-03-22
A százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium ismét megnyitotta kapuit az izgalmas és interaktív "Tavaszi Zsongás-Bongás" rendezvény részére, amely immár a harmadik "csibecsalogató" iskolánkban. 

Muzsikás az "Egyes"-ben
2024-03-22
A MOL ÚJ EURÓPA ALAPÍTVÁNY támogatásával a Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola tanulóinak rendhagyó énekórákat tartott a hagyományos magyar folklór zenét játszó ikonikus "Muzsikás" együttes.

Műemlékvédelem felsőfokon
2024-03-22
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műemlékvédelmi szakmérnök-hallgatói Százhalombattán tartottak terepgyakorlatot.

Tenisz-ezüst csapatérem
2024-03-22
A női játékosok átvették az I. osztályú bajnoki ezüstérmeiket a VUK SE teniszcsapatának vacsoráján.

Tavaszi ezüstérem
2024-03-20
Második helyen végzett korosztályában Botos Enikő a SZVISE Atlétika Szakosztályának futója a március 16-án rendezett Gerecse, szintemelkedéses terepverseny 15 km-es távján.

Mozdulj Batta
2024-03-20
Városi kerékpártúra.

"A szabadság mindennél fontosabb"
2024-03-19
A hagyományokhoz híven koszorúzással, díjátadó ünnepséggel és díszelőadással emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról Százhalombattán március 15-én. Vezér Mihály polgármester a többi között a haladó társadalmak létrejöttéhez nélkülözhetetlen szabadság meglétének szükségességét hangsúlyozta beszédében.

Kőrösi bál
2024-03-17
Minénk itt a cirkusz - Kőrösi iskola, április 20.

"Tavaszi Zsongás-Bongás" - Nyitva van az Aranykapu 3.
2024-03-14
A százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium ismét megnyitotta kapuit az izgalmas és interaktív "Tavaszi Zsongás-Bongás" rendezvény részére, amely immár a harmadik "csibecsalogató" iskolánkban.

Sárkányok csatája - Verseny, élmény, közösség
2024-03-13
Ismét sárkányhajó versenyt hirdetett Százhalombatta Város Önkormányzata és a Sporthalom Nonprofit Kft.

Új lendület a százhalombattai állatvédelemben
2024-03-12
Együttműködési megállapodást kötött a Battai Állat- és Természetvédő Egyesület, valamint a Százhalombatta Közbiztonsági Polgárőr Egyesület. Az Önkormányzat 3 millió forinttal támogatja a BÁTE munkáját az idei évben.

Sportlövő nemzetközi sikerek és 10m Európa-bajnokság
2024-03-12
Remek sportlövő eredmények és helyezések születtek februárban is; az eredményekről Kéri Attila, a Százhalombattai Lövész Klub elnöke tájékoztatott.

Impresszum:
Kiadja: PROMOTION SERVICE Nonprofit Kft.
Címe: 2440 Százhalombatta Ifjúság útja 7.
Levelezés: 2441 Százhalombatta, Pf. 101.
Adószám: 11445395-2-13
Főszerkesztő: Kovács Attila
A szerkesztőség címe: Százhalombatta, Ifjúság útja 7. Polgárok Háza 514.
Tel./Fax: (23) 350-099;
Hirdetésszervezés: Darida-Mutafisz Viktória 06 70-413-0817
E-mail: hirtukor kukac mail.battanet.hu
Internet munkák: Fekete János
A weboldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. Bármely részének másolásával kapcsolatosan minden jog fenntartva.
Tilos az oldalon szereplő tartalmak elektronikus tárolása, feldolgozása, a tartalom kereskedelmi forgalomba hozatala.
Értesüléseket átvenni csak a forrásra való hivatkozással lehet.