A gyakorlat egyik helyszíne az árvízzel leginkább veszélyeztetett partszakasz, az óvárosi Kossuth Lajos utca volt, ahol a résztvevők demonstrálták a nyúlgát lekerítésének és megerősítésének feladatait. A gyakorlat megkezdésének jelére meglepően gyors tempóban kezdtek telni a homokzsákok, kezdett épülni a védmű műanyag borítása, magasítása és keresztirányú (bordás) megerősítése, valamint a kiegyenlítő medence, amelynek a buzgárok megelőzése a szerepe. Üzembe helyezték a 2015 elején átadott szivattyútelepet is, amely látványos és meggyőző teljesítményt nyújtott. Néhány perc alatt 540 köbméter vizet emelt meg és zúdított a Dunába, amely jól látható hullámokat okozott.

A szivattyútelep feladata a visszatorlasztás, vagyis annak a megakadályozása, hogy a folyó betörjön a csapadékvíz-elvezető rendszerbe. A túlnyomásos elven alapuló műszaki rendszer lehetővé teszi a csatorna lezárását és a csapadékvíz mesterséges átemelését a Dunába. A közel 80 millió forintos beruházás keretében két 40 és egy 60 kW teljesítményű szivattyút, valamint egy nagyteljesítményű aggregátort vásárolt és építtetett be a város, amelyeket egy vízelzáró akna egészít ki.

Vezér Mihály polgármester elmondta: a beruházással ésszerű és költséghatékony módon optimálissá vált az érintett terület árvízvédelme. A megfelelő műszaki védelem mellett jól felkészült, nagyon tapasztalt személyi állomány is garantálja a lakosság és az értékek biztonságát. Hozzátette: nem szükséges, hogy félelemben éljünk, de jobb félni, mint megijedni. Az árvíz, esetlegesen más haváriahelyzettel összeadódva komoly kihívást jelenthet, amelyet csak nagyon jó együttműködéssel lehet kezelni. Ezt gyakorolni kell, és ebben mindenkinek vannak teendői, így a lakosságnak is tudnia kell például, hogy egy esetleges kitelepítés hogyan zajlik, mit vihet magával, milyen segítségre számíthat, ha átmenetileg el kell hagynia az otthonát.

A gyakorlat során ennek a demonstrálására is sor került. A kitelepítendő lakosságot az 1-es iskola egyik osztálya imitálta. A gyerekeket mikrobusszal és személygépkocsikkal szállították a Duna partról az iskola tornatermébe, ahol a feltételezett befogadó állomást alakították ki számukra.

A katasztrófavédelem munkatársai elmondták, hogy a vészhelyzeti kitelepítésekre komoly és összehangolt tervek állnak rendelkezésre, amelyek az ÁNTSZ, a Volán, de például KLIK és valamennyi önkormányzat bevonásával készülnek. Ezek a tervek tartalmazzák, melyik településen, pontosan hol és hány ember elhelyezésére alkalmas befogadó hely van, és adott esetben hová kell szállítani a lakosságot, ha a saját településükön nem megoldott a biztonságba helyezésük.

A tornateremben berendezett átmeneti szálláson a sajtó munkatársai megtudhatták, hogy a kitelepítést a veszélyeztetett települések számára kötelezően előírt kitelepítési-befogadási terv alapján, a katasztrófavédők koordinálása mellett, az önkormányzat végzi. Vészhelyzet esetén pontosítják az érintett lakosság számát és értesítik őket a tennivalókról. Egyebek mellett arról is, mi kerüljön az úgynevezett riadócsomagba, amelyet a befogadó helyre vihetnek magukkal. A katasztrófavédelem egyébként előre gyártott szórólapokkal is rendelkezik az információk gyors megosztása érdekében. Az ÁNTSZ pontosan előírja, milyen feltételeknek kell megfelelniük a befogadó helyeknek. Egyebek mellett személyenként hat négyzetméteres teret, elegendő illemhelyet és mosdót, valamint legalább egy főzőkonyhát kell biztosítani ezeken. A befogadás fontos része a regisztráció, amely során azt is felmérik, kinek van szüksége esetlegesen gyógyszerre, vagy kórházi, orvosi ellátásra.  

A katasztrófavédelem félévente szervez nagyszabású vészhelyzeti gyakorlatokat – mondta el Sallai László, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Érdi Kirendeltségének vezetője -, amelyeket mindig elemzés és a tapasztalatok összegzése, hasznosítása követi. A mostani százhalombattaihoz hasonló komplex árvízvédelmi gyakorlatra, amely során az új technológiai védmű is vizsgázott, még nem volt példa a kirendeltség területén.