Az önkormányzat megbízásában álló jogi szakember sértetti képviselőként vesz részt a perben. A bűncselekményben érintett mintegy 1200 lakás közel tíz százalékának ugyanis a város a tulajdonosa, emellett az önkormányzat a Raiffeisen Bank által bevont óvadék kapcsán is sértettje az ügynek, amelynek összege összesen mintegy ötven millió forint. Mint ismert, az önkormányzat óvadékot biztosított azoknak a társasházaknak, amelyek bankhitelt vettek fel bizonyos felújításokra. Így volt ez a Hart Andrea által képviselt házak esetében is, a felújítások egy része azonban meg sem történt, és a hitelek törlesztése is váratott magára. A felhalmozott hátralékok miatt a pénzintézet 2010 augusztusában kezdte meg az óvadékok bevonását. Ezzel egy időben a tulajdonosokat is értesítette, hogy a közös költséget számára fizessék be azon túl, mivel a közös képviselő azt is elzálogosította. Ekkor születtek az első feljelentések, a Hart család pedig észrevétlenül eltűnt a városból.

A rendőrség 2014-ben fejezte be a nyomozást az ügyben, a Budaörsi Járásbíróság 2014 októberére tűzte ki az első tárgyalást, amely azonban a bírónő megbetegedése miatt elmaradt. Ezt követően a járásbíróság hatáskörön kívüliséget jelentett be, mivel a vonatkozó jogszabályok értelmében számviteli törvény megsértése vonatkozásában nincs hatásköre, miközben a vádiratban ez is szerepelt.

A Hart-ügy ekkor a Budapest Környéki Törvényszékhez került, amely azonban ugyancsak hatáskörön kívüliséget jelentett be. Végül a Fővárosi Ítélőtábla visszahelyezte a per lefolytatását Budaörsre.

A januári első tárgyalási nap mindössze a vádirat felének ismertetésére volt elegendő, hiszen 23 társasház, több tucat tanú érintett a kiterjedt bűncselekményben.  

A tárgyalóteremben számos érdeklődő jelent meg, akiknek egy részét hazaküldte a bíró, mivel tanúként való meghallgatásuk még nem történt meg.

Az önkormányzat indítványt nyújtott be a bírósághoz, hogy a vádlottak cselekményét a társasházak sérelmére elkövetett sikkasztás helyett a pénzösszegeket folyósító bank sérelmére elkövetett csalásnak minősítse. Álláspontja szerint ugyanis Hart Andrea és társai valójában a pénzintézettel szemben követtek el bűncselekményt, amikor attól olyan munkákra csaltak ki hitelt, amelyeket valójában senki sem végzett el, vagyis olyan pénzt szedtek be, amely őket nem illette.

Az önkormányzat szerint ezek az összegek valójában nem is kerültek a társasházak számlájára, hanem közvetlenül az állítólagos vállalkozók kontójára futottak be, ahonnan az elkövetők készpénzben felvették vagy bűntársaiknak utalták át a kihelyezett hitelt.
Az ilyen pénzügyi eljárás egyébként elfogadott és biztonságos, feltétele azonban, hogy a megrendelő igazolja az elvégzett munkát. A százhalombattai társasházak esetében azonban ezek az igazolások zömében hamisak voltak.

Ha a bíróság csalásként kezelné a bűncselekményt, és ilyen értelmű ítéletet hozna, ez egyben azt is jelentené, hogy az egyedüli károsult a Raiffeisen Bank, amely így jogosulatlanul követelt és vont be óvadékot az önkormányzattól, valamint törlesztést a tulajdonosoktól. A társasházaktól nem lehetett elsikkasztani azt a pénzt, amely sosem volt náluk.

A büntetőper első rendű vádlottja Hart Andrea közös képviselő, aki korábban közszereplést is vállalt és széles körben ismert a városban. A négy másik vádlott dr. Berczi Norbert tudomása szerint az első rendű vádlott hozzátartozója, illetve ismerőse.           

A per február 24-én 8 óra 30 perckor folytatódik. A nyilvános tárgyaláson – a kihallgatni indítványozott, de a bíróság által még ki nem hallgatott tanúk kivételével – bárki részt vehet.

Az önkormányzat jogi képviselője szerint egyelőre nem lehet megmondani, mikorra várható ítélethirdetés. Nem lehet ugyanis tudni, miként védekeznek majd a vádlottak, elismerik-e a bűnösséget, milyen körben és terjedelemben fognak élni az észrevételezés jogával. Csak annyi bizonyos, hogy további tárgyalási napokra lehet számítani.

Berczi Norbert elmondta: az önkormányzat továbbra is a társasházak iránti megértéssel és érdekeiket tiszteletben tartva jár el, figyelemmel kíséri az ügyet. A társasházak és az önkormányzat képviseletét ellátó ügyvédeknek módjuk van a büntető tárgyalás fejleményei alapján álláspontjukat egyeztetni, adott esetben észrevételeket és indítványokat megfogalmazni. A tanúként már kihallgatott személyek hallgatóságként bent maradhatnak a tárgyalóteremben, részükre az ügyvédek gyors felvilágosítást adhatnak a szünetekben, a tárgyalás rendjét nem zavarva. Az önkormányzat munkatársai és döntéshozói figyelemmel kísérik a pert, érdemi fejlemény esetén tájékoztatását adnak, a felmerült kéréseket és kérelmeket eddig is gyorsan és együtt érző módon dolgozták fel, bírálták el.
Becslések, az ügyben korábban megszólaló résztvevők szerint Hart Andrea és társai több százmillió forintos kárt okoztak a banknak, a társasházi tulajdonosoknak, illetve az önkormányzatnak, amely miatt a városban sokan nem értik, miért nem kerültek előzetes letartóztatásba. A jogi szakember ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést a nyomozás során az ügyészség indítványára a bíróság rendelhette volna el, ebben a sértetteknek – akik közül az egyik az önkormányzat - nincs jogköre. Tudni kell, hogy az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, nem lehet a vádlottakat bűnösnek tekinteni, amíg azt a bíróság ki nem mondja. "Tudomásunk szerint a nyomozás során a gyanúsítottak együttműködtek a hatósággal. Az pedig tény, hogy vádlottként az idézésnek eleget téve megjelentek a bíróság előtt. Feltehetőleg nem merült fel olyan körülmény, hogy a büntető eljárás elől elszöknének vagy elrejtőznének, és bizonyára egyéb olyan ok sem áll fenn, amely az előzetes letartóztatást indokolná." (Képünk 2010 szeptemberében készült, a társasházi botrány kirobbanása után rendezett lakossági fórumon.)