Elmondta: amikor elkezdődött a DUFI építése, amelynek annak idején a szovjet kőolaj feldolgozása volt a feladata, senki sem gondolta, hogy a vállalat az európai kőolaj-finomítás élvonalába fog emelkedni. Ma ötvenöt üzemben 1100 dolgozó biztos megélhetését biztosítja. Ötven év alatt 300 millió tonna kőolajat dolgoztak fel a DUFI-ban, amely jelenleg is kiszolgálja a hazai töltőállomások jelentős részét, "Magyarország szénhidrogén-keringésének a szíve".

Az elnök vezérigazgató kiemelte, hogy mindennek a DUFI-ban dolgozók is tudatában voltak és vannak. A szakmai gárdát mindig áthatotta a közösség ereje, tagjait optimizmus, nagy munkabírás jellemezte, sosem féltek a kihívásoktól és nem ismertek lehetetlen feladatot. Példamutató a nagyüzem és a város kapcsolata, kohéziója is.

A DUFI az európai finomítók felső 25 százalékába tartozik, és ott is marad – amit a folyamatos fejlesztés és "az élvonalba tartozók körültekintése" garantál - hangsúlyozta Hernádi Zsolt.

1965. június 22-én kezdte meg működését hivatalosan a DUFI első üzeme, az AV I – idézte fel a rendezvény mementóját Nádasi István egykori igazgató, az Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesületének elnöke, aki levezette a szakmai előadásokat.

Ezek sorát Aradszki Andrásé, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkáráé nyitotta, aki a 2011-ben elfogadott nemzeti energiastratégiát mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a magyar finomítói szektor fontos szerepet játszik az energiaellátás biztonságában. Átadta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter jókívánságait is, aki szerint a DUFI sikere meghatározó a magyar gazdaságban, dolgozóit köszönet és hála illeti.

Aradszki András az energiastratégiával kapcsolatban elmondta: Magyarország a többi között vállalta, hogy 1990-hez képest 2030-ra 40 százalékkal csökkenti az üvegház hatású gázok kibocsátását, 27 százalékra emeli a megújuló energiák részarányát a termelésben és 27 százalékkal növeli az energiahatékonyságot. Annak eredményeként, hogy a magyar-szlovák gázvezeték kereskedelmi üzemmódban működik, a földgázellátás vélhetően olcsóbb és hatékonyabb lesz idén, mint a korábbi években. Nem indokolt a tavalyihoz hasonló magas földgázkészlet felhalmozása, így más országok számára bértárolási lehetőség biztosítható.

Az üzemindítás és az első huszonöt év "meseszerű öröméről" beszélt Gombás Vilmos egykori beruházási igazgató. Mint mondta, a DUFI üzembe helyezése nemcsak az itt dolgozó szakemberek, hanem az iparág és az ország számára is óriási siker volt. Később "meseországban" megjelent a "hétfejű sárkány", a robbanás és a tűz is, amelynek 1968-ban, az AV II. üzem indításakor nyolc dolgozó esett áldozatul. Innentől datálódnak azok az "anyagi korlát nélküli, példátlan erőfeszítések", amelyek arra irányulnak, hogy megszüntessék a veszélyes üzemben a kockázatot. A 60-as-70-es évek extenzív fejlődése után – amit évi egy-két üzembe helyezés jellemzett – a 80-as évek elejétől a hatékonyságnövelésre helyeződött a hangsúly. A DUFI sikerének titka a jó vezetőkben, a megbecsült munkásokban és a folyamatosságban van – emelte ki Gombás Vilmos. Az állandó fejlesztésben megszerzett rutinnak volt köszönhető, hogy miután 1980-ban megszültetett az állami engedély, hogy nyugati technológiával valósuljon meg a Katalitikus Krakk üzem, "nyugati tempóban és minőségben", szinte hiba nélkül zajlott le a megvalósítása. A hatalmas beruházás pedig alig egy év alatt megtérült.

Tavaly 14 milliárd liter eladott üzemanyagra hat jogos vevői reklamáció jutott. A hatékonyság növelése és a kockázatok csökkentése mellett a minőségbiztosítás vált a DUFI második 25 évének egyik legfontosabb feladatává – hangsúlyozta Galambos László MOL Finomítás igazgató. A legjelentősebb és legnagyobb hasznot hozó terméknek számító motorhajtóanyagok gyártása, szállítása és forgalmazása során, éves szinten 560 ezer vizsgálatot végeznek el a DUFI-ban. Ezek eredménye a teljes ellátási láncon 0,4 százalékos nem megfelelés, míg ugyanennek az értéknek az európai átlaga 2,2 százalék. A piaci igények és hatósági előírások folyamatos fejlesztésre sarkallják a Dunai Finomító szakembereit, amely sosem állhat meg. Míg 2014-ben jelentős eredményként könyvelték el, hogy 80 százalékra sikerült emelni a fehéráru-, vagyis üzemanyag-hozamot, idén már 82,1 százalék elérése a cél.

A DUFI számára továbbra is a fehéráru, azon belül is a dízelhajtóanyagok hozamának növelése a feladat – mondta Pethő Zsolt magyarországi feldolgozási és kereskedelmi igazgató, akinek előadása már a nagyvállalat jövőjéről szólt. Az USA olcsó alapanyagkészletei, valamint Ázsia és Dél-Amerika növekvő igényei miatt az európai kőolaj-finomítók számára a hatékonyságnövelés az egyetlen járható út. A négy legnagyobb finomítóban 1990 óta minden évben egy százalékkal sikerült csökkenteni az energiafelhasználást, aminek éves szinten mintegy ezermilliárdos iparági befektetés volt az ára. Az Európai Unió azonban 230 millió gépkocsijával és 30 millió kamionjával még mindig a második legnagyobb felvevő piac. A DUFI pedig a hozamok, az üzemanyag-megfelelés és a komplexitás tekintetében négy éve az első öt finomító között teljesít. A hatékonyságnövelés mellett a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem is prioritás marad. A DS igazgató szerint nem kis büszkeségre ad okot, hogy az Index felmérése szerint a Duna "pontosan semennyivel sem" szennyezettebb a DUFI után, mint előtte. Pethő Zsolt hangsúlyozta: a szakértelem és a karrierút tekintetében is az első huszonötben kell tartani a DUFI-t. Folytatni kell az utánpótlás-nevelést már az általános iskolában, és "mindig időt kell szánni a jutalmazásra".

A jubileumi rendezvényen tizenöt olajipari szakember vett át MOL életműdíjat azok közül, akik több évtizeden keresztül végeztek kiváló munkát. Kitüntetést kapott: Fehér János, Buti Imre, Unger Ervin, Kovács József, Kovács Vince, Molnár Miklós, Tatay Tiborné, Varga Lajos, Borkó János, Völgyi Károly, Takács Miklós, Nagy Lajosné, Tóth Ernő, Hasznosi Gyula és Fekete Imre. 

A kiállítás október 2-i megnyitóján elsőként Vezér Mihály polgármester üdvözölte a megjelenteket. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben kölcsönösen támogatva egymást, nagycsaládként élt együtt a finomító és a város.

Kihirdették annak az összesen ötszázezer forintos összdíjazású képzőművészeti pályázatnak az eredményét, amelyet a jubileum alkalmából tett közzé a MOL százhalombattai képzőművészek számára. A zsűri munkáját Galambos László Finomítás igazgató és Petrányi Zsolt, a Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyűjteményének vezetője irányította, a díjátadásban a nap MOL-os házigazdája, Kovács Patrícia színművésznő és Fasimon Sándor, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója is közreműködött.

A verseny első díját László Bandy nyerte el Líra I. című dobozgrafikájával. Második helyezést ért el Varga László Dunamenti kettős kötés című festményével, harmadik pedig Regős Ágnes lett Múlt és jelen című egyedi technikával készült képével. Különdíjat vehetett át Sóti Csaba, a Petrolszolg Kft. dolgozója, aki egy nagyméretű harmonika-képet készített Város a városért, valamint egy tükörfestményt Múlt, jelen és benne te címmel. Érdemes egyébként a többi kiállított pályaművet is megcsodálni, mert sokat mondó, tartalmas és művészien kidolgozott valamennyi.

Szellemes, gazdag és színes a kiállítás ipartörténeti része is, amely nem egy unikális dokumentumot és első ránézésre meglehetősen furcsa tárgyat tartalmaz. Láthatók brigádnaplók, baleseti feljegyzések, különféle munka- és védőeszközök, munkaruhák, de olyan különlegességek is, mint a nedves gázóra vagy a nem az autókban megszokott méretben készült elektromos cigarettagyújtó, amit az 1990-es évekig használhattak a dolgozók az arra kijelölt helyeken.

Az ünnepélyes megnyitó után a résztvevőket jókedvű múltidézésre és adomázásra inspirálták a kiállított tárgyak. Sokan csak találgatták, mit mire használtak a DUFI-ban, kevesebben emlékeztek rá.