A 2005-ben alapított Sirius nem először ért el hasonló szakmai elismerést. Néhány éve a Magyar Állatotthonok Országos Szövetsége választotta az év menhelyévé. Az egyesülethez ötvenkét hazai állatotthon tartozik, és valamennyi a Siriusra szavazott.

A MÁOK állatvédelmi alapítványa a helyszínen győződött meg a telephely állapotáról, a működés feltételeiről, a tisztaságról, a rendről és a kutyák gondozásáról.

Bár az ebek veszettség elleni oltása és chipezése kötelező, a Siriusnál a sterilizálást is minden esetben elvégzik. A folyamatos ellátás érdekében két állatorvossal állnak szerződéses kapcsolatban.

Jelenleg több mint száz kutya vár gazdára a telephelyen, de a létszám folyamatosan változik. Hoznak is, visznek is ebeket, mivel az alapítvány mostanra meglehetősen ismertté és népszerűvé vált a környéken.

Nemcsak a kóbor állatokat fogadják be, hanem lehetőség szerint azokat is, amelyekről már nem tud, vagy nem akar gondoskodni a gazdájuk. Persze, nem minden esetben, csak, ha van férőhely és az állat nem túlkoros. A tíz évesnél öregebb kutyákat ugyanis szinte lehetetlen örökbe adni, ha pedig életük végéig a menhelyen maradnak, elfoglalják a férőhelyet azoktól, akiknek lenne esélyük gazdára találni.

Az örökbefogadók egyébként nagyon különbözőek. Az emberek egy része csak fajtiszta kutyát akar, míg a másik ötven százalék megelégszik a keverékkel, illetve éppen ahhoz ragaszkodik, mivel egészségesebbnek, jobb természetűnek tartja a túltenyésztett fajtáknál.

Furcsa, de olyan is előfordul, hogy valaki ellátogat a menhelyre, kiválaszt is hazavisz egy állatot, később azonban olyan rosszul bánik vele, hogy vissza kell venni tőle. A Sírius önkéntesekkel végezteti az utánkövetést, akik között egyébként százhalombattaiak is vannak. Minden örökbefogadott kutyát meglátogatnak az új otthonában. Legutóbb Ercsiből a szomszédasszony bejelentése alapján hoztak vissza egy fiatal kutyust, amelyet megkötözve tartottak és egész nap sírt. Ha a gazda önszántából nem adja vissza a kutyát, felhívják a figyelmét az állatvédelmi törvényre, és arra, hogy a következő alkalommal rendőrrel jelentkeznek nála. Erre azonban többnyire nincs szükség.

Böjtös Éva, a menhely egyik alapítója és munkatársa korábban az ELTE fizika tanszékén volt előadó, és rengeteget vitázott a dékánnal a kísérleti állatok érdekében. Az is előfordult, hogy védencei miatt az állása is veszélybe került. Időközben nyugdíjas lett, mára a menhely a főfoglalkozása, miként a lányának is. Ő grafikus művészként végzett, később állatorvosi asszisztensnek is kitanult. Annak idején saját vagyonukból is áldoztak a Sírius létrejöttére, és három évet lobbiztak a nyitás érdekében. Most minden idejüket kitölti a kutyák. Feladatuk egész embert kíván.

Tavaly 29 millió forintba került az állatotthon üzemeltetése. A költségekhez az érdi önkormányzat havi 1,3 millió forinttal járul hozzá, amely fedezi a telephely fenntartását. A százhalombattai és a tárnoki önkormányzat a befogadott ebek után biztosít 20, illetve 15 ezer forintos támogatást. A battai állategészségügyi telepről minden esetben oltva és chipezve érkeznek a kutyák, ami azt jelenti, hogy erre az alapítványnak már nem kell költenie. Böjtös Éva hangsúlyozta, mindhárom polgármesteri hivatallal szoros és gördülékeny az együttműködésük. Amire nem elegendő az önkormányzati támogatás, azt adóegyszázalékból, adományokból és pályázatokból teremtik elő.

A civil állatvédőt arról is megkérdeztük, tapasztalja-e a kötelező chipezés pozitív hatásait. Mint mondta, a gazdák kénytelenek nagyobb felelősséget vállalni a kutyákért. Az érdi önkormányzat legutóbb körlevelet küldött számukra, amelyben a chipezés ellenőrzését jelentették be, és mulasztás esetére harmincezer forintos bírságot helyeztek kilátásba. Aki nem tudta vagy akarta vállalni a beültetés és regisztrálás költségét, leadta az ebét. A beépített azonosítók az elszökött állatok visszajuttatását is nagyon megkönnyítik. A szilveszteri petárdázás miatt tucatnyi kutya került a menhelyre, és mivel nagyobb részük el volt látva mikochippel, már másnap hazavitték őket.