A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve a korábbi négy év helyett már öt évre választjuk.

 

Magyarország Alaptörvénye alapján minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és európai uniós állampolgárt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen (ez az úgynevezett aktív választójog). Részt vehetnek a választásban a magyarországi lakóhellyel rendelkező, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek is.

A passzív választójog (azaz a választhatóság joga) a magyar állampolgárokat és a magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgárokat illeti meg.

Nincs választójoga annak, akit a bíróság a választójogból kizárt bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt, vagy kiskorú.

 

Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.

 

Igen, amennyiben regisztrált és szerepel a központi névjegyzékben.

 

A magyarországi lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgároknak nem kell regisztrálniuk, automatikusan felkerülnek a névjegyzékbe.

 

Nem, a választópolgár bármely választókerületben választható, nem kell azon a településen laknia, ahol önkormányzati képviselővé, polgármesterré jelölik.

 

Választókerület:

• a polgármester választása tekintetében a teljes település,

• a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselőinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított választókerület (egy településen belül több),

• a megyei közgyűlés tagjai választásának tekintetében a megye, de a megyei jogú városok nélkül.

 

A legkisebb választási területi egység, amely az ugyanazon szavazóhelyiségben szavazó választópolgárok lakcímeinek területét öleli fel. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1500 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. Minden szavazókörhöz tartozik egy szavazóhelyiség, ahol a szavazókörbe tartozó választópolgárok leadhatják szavazataikat. Ennek címét az értesítő is tartalmazza. Minden településen legalább egy szavazókör akadálymentesített.

 

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett pártok, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezetek.

 

A 10 ezernél több lakosú településen a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz.

A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltre szavazhat. A kompenzációs listák a kapott töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot.

 

Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma:

• 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum,

• 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum,

• 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum,

• 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum.

Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.

(Százhalombattán 8 képviselő egyéni választókerületből, míg 3 képviselő kompenzációs listáról jut mandátumhoz.)

 

A 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított.

(Százhalombattán 7 jelölő szervezet kompenzációs listáját vette nyilvántartásba a Helyi Választási Bizottság.)

 

A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. Érvényesen szavazni csak egy listára lehet.

 

Az a jelölő szervezet állíthat megyei listát, amely a megyében élő választópolgárok (ide nem értve a megyei jogú város választópolgárait) 0,5 százalékának ajánlását összegyűjtötte.

 

A megyei közgyűlés tagjainak száma

• 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő,

• 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő,

• 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő.

 

Igen, a parlamenti választáshoz hasonlóan a bejutási küszöb az egyedül induló jelölőszervetek esetében 5%, két jelölőszervezet közös indulása esetén 10%, kettőnél több jelölőszervezet közös indulása esetén 15%.

 

A polgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják. Érvényesen szavazni kizárólag egy jelöltre lehet. Polgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

 

A szavazólapon érvényesen csak egy szavazatot lehet leadni. Szavazni két, egymást metsző vonallal lehet (pl. X vagy +).

 

Szavazni a szavazás napján (október 12-én) 6 órától 19 óráig lehet.

 

A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel. A választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját. A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapokat, az átvételt aláírással igazolja.

 

A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében:

• Braille-írással készült értesítő megküldése,

• könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése,

• Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során,

• akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása.

A választás kitűzése után kérhet mozgóurnát.

A szavazólap kitöltésében segítheti az Ön által választott segítő, vagy ha ilyen személy nincs jelen, akkor a szavazatszámláló bizottság két tagja.

 

Azok a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok, akik:

• mozgásukban egészségi állapotuk (illetve fogyatékosságuk) miatt,

• vagy fogvatartásuk miatt akadályozottak.

Aki a mozgóurnát más indokkal (pl. kényelmi szempontok miatt) kéri, annak a kérését a helyi választási iroda, illetve a szavazatszámláló bizottság elutasítja.

Mozgóurnát október 10-én 16 óráig a helyi választási irodától (Százhalombatta, Szent István tér 3., 23-542-199) a szavazás napján (október 12-én 15 óráig) pedig attól a szavazatszámláló bizottságtól lehet igényelni, ahol a választópolgár a névjegyzékben szerepel.

Fontos, hogy aki mozgóurnát kért, a szavazókörben "hagyományos módon" nem szavazhat, kizárólag mozgóurnával!

Mozgóurnát személyesen (a polgármesteri hivatalokban működő választási irodákban), levélben, ill. online lehet igényelni. A mozgóurnát csak olyan címre lehet kérni, amely ugyanazon szavazókörben található, ahol a választópolgár lakik.

 

Nem. Szavazni kizárólag személyesen lehet.

 

Az önkormányzati választáson mindenki csak a saját lakóhelye szerinti szavazókörben szavazhat. Aki azonban a lakóhelye mellett bejelentett tartózkodási hellyel (korábbi nevén ideiglenes lakcím) is rendelkezik, választhat, hogy melyik település önkormányzatának megválasztásában szeretne részt venni. Ha úgy dönt, hogy a tartózkodási helyén akar szavazni, akkor kérheti átjelentkezését a lakcíme szerinti választási irodától. Átjelentkezni október 10-én 16 óráig kizárólag a választás kitűzését megelőzően legalább harminc nappal (vagyis június 23-ig) létesített tartózkodási helyre lehet azzal a feltétellel, hogy a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.

 

Az önkormányzati választás alkalmával a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a külképviseleten való szavazást.

 

A hivatalos kampány augusztus 23-án kezdődött és a szavazás napján (október 12.) 19 óráig tart. Kampánycsend az országgyűlési és az európai parlamenti választáshoz hasonlóan nem lesz.

 

Nemzetiségi önkormányzati választás

 

A 13 nemzetiség a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

 

A választópolgárok szeptember 26-ig vetethetik fel magukat a nemzetiségi névjegyzékbe. Aki nem veteti fel magát a nemzetiségi névjegyzékbe, az nem szavazhat a nemzetiségi képviselők választásán, és nem is indulhat jelöltként.

 

Regisztrálni személyesen vagy levélben a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban működő helyi választási irodában, illetve online módon lehet.

 

Igen, amennyiben nemzetiségiként regisztrálnak. A bevándoroltak, letelepedettek, menekültek azonban nem indulhatnak jelöltként.

 

Települési nemzetiségi önkormányzati választást ott lehetett kitűzni, ahol a legfrissebb (2011-es) népszámlálás során legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.

 

Nem feltétlenül, csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol legalább annyi jelölt indul, mint a megválasztható képviselők száma (három vagy négy).

(Százhalombattán 3 települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására kerül sor: görög, román, szerb.)

 

Nincs ilyen kötöttség.

 

A korábbiaktól eltérően a nemzetiségi önkormányzatokat öt évre választják.

 

Az októberi 12-i nemzetiségi választások újdonsága, hogy egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. A települési nemzetiségi önkormányzatokhoz hasonlóan már a megyei/fővárosi és az országos nemzetiségi önkormányzatokat is közvetlenül választják, vagyis megszűnik a korábbi elektori rendszer.

A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol – mivel nem vallották magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak – a települési választást nem lehet kitűzni.

 

A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma

• három fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján (július 29-én) a településen kevesebb, mint száz fő,

• négy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján (július 29-én) a településen legalább száz fő.

(Százhalombattán 3 fős települési nemzetiségi önkormányzatok jöhetnek létre.)

 

Hét főből állnak a megyei nemzetiségi önkormányzatok.

 

Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők száma

• tizenöt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján nem több mint ötezer (vagyis ilyen a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovén és az ukrán országos önkormányzat),

• huszonhárom fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötezer (vagyis ilyen a horvát és a szlovák országos önkormányzat),

• harmincegy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint tízezer,

• harminckilenc fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint huszonötezer (vagyis ilyen a német országos önkormányzat),

• negyvenhét fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötvenezer (vagyis ilyen a roma országos önkormányzat).

 

A szavazókör pontos címét a megküldött értesítő tartalmazza.

Ahol legalább egy nemzetiség települési önkormányzati választását kitűzték, ott egy külön létrehozott nemzetiségi szavazóhelyiségben lehet szavazni. Ahol a településen nem tűztek ki települési nemzetiségi önkormányzati választást, ott a helyi választási bizottság előtt lehet szavazni a területi (megyei, fővárosi), illetve országos nemzetiségi önkormányzatokra.

(Százhalombattán a nemzetiségi szavazóhelyiség a Pitypangos Óvodában (Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 12.) lesz kialakítva.)

 

A szavazólap két nyelven készül: magyarul és az adott nemzetiség nyelvén.

 

A nemzetiségi választópolgár a települési önkormányzati választáson legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi képviselő a településen választható (három vagy négy, a regisztrált nemzetiségi választópolgárok számától függően).

(Százhalombattán legfeljebb 3 jelöltre lehet érvényesen szavazni.)

A területi, ill. országos nemzetiségi önkormányzati választáson érvényesen egy listára lehet szavazni.

 

Igen, a parlamenti választáshoz hasonlóan a bejutási küszöb az egyedül induló jelölőszervetek esetében 5%, két jelölőszervezet közös indulása esetén 10%, kettőnél több jelölőszervezet közös indulása esetén 15%.

 

Nem. Szavazni kizárólag személyesen lehet.

 

A nemzetiségi önkormányzati választás alkalmával a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a külképviseleten való szavazást.

 

A nemzetiségi önkormányzati választáson mindenki csak a saját lakóhelye szerinti szavazókörben szavazhat. Aki azonban a lakóhelye mellett bejelentett tartózkodási hellyel (korábbi nevén ideiglenes lakcím) is rendelkezik, az választhat, hogy melyik településen szeretne részt venni a választáson. Ha úgy dönt, hogy a tartózkodási helyén akar szavazni, akkor kérheti átjelentkezését a lakcíme szerinti választási irodától. Átjelentkezni október 10. 16 óráig kizárólag a választás kitűzését megelőzően legalább harminc nappal (vagyis június 23-ig) létesített tartózkodási helyre lehet azzal a feltétellel, hogy a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart. Az átjelentkezés a nemzetiségi választásra a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására együtt történik.