Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel könyv lett, a kötetből pedig 2012. egyik könyvsikere, amely elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját is. A tavaly megjelent második könyvben újabb negyven magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel.

A százhalombattai olvasók a Magyar Kultúra Napjain találkozhattak a szerzővel. A Hamvas Béla Városi Könyvtárban József-Rozsnyai Júlia beszélgetett vele.

Egyebek mellett kiderült: az irodalmi szerelmes könyv célja nem az olvasás népszerűsítése volt, de ilyen funkciót is ellát. Nyáry Krisztián egyik olvasója például arról számolt be, hogy korábban semmit sem ismert Tersánszkytól, csak az Így szerettek ők hatására lett rá kíváncsi, mára viszont a kedvenc szerzőjévé vált.

Petőfi "a kanonizáció, a kultuszképzés állatorvosi lova". A legtöbb fiatal nagyot ásít a közel kétszáz éves név hallatán. Kevesen tudják róla, hogy kora egyik legtudatosabb szerzője volt, aki kiválóan ismerte közönsége igényeit, humora pedig – amely például Arannyal folytatott levelezésében nyilvánult meg – máig nem vesztett erejéből.

A történetek, amelyek sokak számára megbotránkoztatóak, mások számára életre keltik a múzeumokba száműzött "szobrokat", eddig sem voltak ismeretlenek. Nyáry Krisztián mindössze elérhetővé és élvezhetővé tette őket a nagyobb nyilvánosság számára is.

A könyvtári beszélgetés során is számos színes anekdotával szórakoztatta közönségét. Befejezésül – alkalomhoz illőn – a Himnusz történetét mesélte el – sokkal részletgazdagabban és átélhetőbben, mint ahogy a középiskolás tankönyvek szokták. Kölcsey szexuális érdeklődése pedig – alkalomhoz illőn – ezúttal nem került szóba.