Mindenkinek van igazságérzete! Ha a törvénytisztelő állampolgár úgy érzi, hogy jogtalan sérelem érte rendszerint ügyvédhez fordul. Ha az ügyvéd meggyőződik ügyfele igazáról, úgy annak - a vitát jogi nyelvre fordítva - az igazságszolgáltatás megfelelő szerve előtt próbál érvényt szerezni (aki ezt egy eseti ügyben szilárd meggyőződés nélkül teszi, azt én bizony nem tekintem igazi ügyvédnek). Peres dolgainkban a bíróságok mondják ki a döntéseket. Jogbiztonságról akkor lehet egy országban beszélni, ha a bíróságok lényegileg azonos tényállások mellett azonos döntéseket hoznak. Ha ez nem így történik, akkor nincs jogbiztonság... és akkor nagy baj van! A Hart-ügyben nagy baj van! Számos jogkérdésben - egymással is vitatkozva - egymásnak homlokegyenest ellenkező döntéseket hoznak honi ítészeink! Azt, hogy milyen súlyos is az igazságszolgáltatási káosz néhány példával szemléltetem:

 

Létrejöttek-e a Bankkal megkötött kölcsönszerződések pusztán azzal, hogy a volt közös képviselő aláírta őket, avagy ehhez mindenképpen kellett volna megfelelő előzetes közgyűlési felhatalmazás?

 

Születtek a Bank jogi álláspontját (nem szükséges közgyűlési felhatalmazás!) igazoló bírósági döntések. Példa:

dr. Tóth Gyula a Fővárosi Törvényszék egyesbírója: "... a társasház külső jogviszonyaiban a közös képviselő képviseleti joga nem korlátozható"

 

És születtek a pereskedő társasházak jogi álláspontját igazoló bírósági döntések is. Példa:

dr. Szegő Mariann a Budaörsi Járásbíróság (korábbi nevén: Budaörsi Városi Bíróság) egyesbírója: "...a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról való döntés... A közgyűlés határozatát a Thtv. 43. § értelmében a közös képviselő köteles végrehajtani és a határozatnak megfelelő jognyilatkozatot tenni. A közös képviselő ebben a körben korlátozott képviseleti jogosultsággal rendelkezik." (Thtv. = társasházi törvény)

 

és ezt az elsőfokú ítéletet megerősítve a Budapest Környéki Törvényszék másodfokú tanácsa (dr. Bottka Erzsébet, Beszterceyné dr. Benedek Tímea és dr. Lukácsi Beáta): "Az elsőfokú bíróság ... a jogvitára irányadó jogszabályok alkalmazásával helyes érdemi döntést hozott. Az ítéletben kifejtett indoklást a másodfokú bíróság osztja."

 

Fogyasztói szerződéseknek kell-e tekinteni egy társasháznak a felújítási célokra megkötött banki kölcsönszerződését, avagy nem (ez azért fontos, mert a fogyasztók jogait jobban védik a jogszabályok, mint azokat a jogalanyokét, akik gazdasági vagy szakmai tevékenységükhöz kapcsolódóan vesznek fel hiteleket)?

 

És ismét születtek a bank jogi álláspontját (nem fogyasztói szerződés az ilyen szerződés) igazoló bírósági döntések. Példa:

 

dr. Tóth Gyula a Fővárosi Törvényszék egyesbírója: "... a felperesi társasház nem minősül fogyasztónak a perbeli jogviszonyokban..."

 

És ismét születtek a pereskedő társasházak jogi képviselőinek álláspontját (igenis fogyasztói szerződésekről van szó) igazoló bírósági döntések is. Példa:

a Fővárosi Törvényszék másodfokú tanácsa (dr. Szecskóné dr. Kiss Adrienn, dr. Schöner Nóra Enikő és Gubacsiné dr. Tamás Andrea): "...a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződés a Ptk. 685. § e pontjában foglaltak szerint fogyasztói szerződés" (Ptk. = Polgári Törvénykönyv)

és ezzel egybecsengve dr. Budavári Krisztina a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyesbírója:

"... a perbeli kölcsönszerződés megkötése során a társasház fogyasztóként járt el."

 

Kell-e alkalmazni a szerződések választottbírósági kitételeit, azaz a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak, avagy rendes (állami) bíróságoknak kell-e eljárnia a jogvitákban?

 

Talán mondani se kell, hogy születtek a bank jogi álláspontját (választottbíróság elé kell menni) igazoló bírósági döntések. Példa:

dr. Tóth Gyula a Fővárosi Törvényszék egyesbírója: "... egyértelműen megállapítható, hogy a perbeli kölcsönszerződések részévé váltak a választottbírósági kikötések"

 

És természetesen ismét kimondták ennek ellenkezőjét - nincs választottbírósági hatáskör! - is, összhangban a házak jogi képviselőinek véleményével). Példa:

dr. Budavári Krisztina a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyesbírója: "... a választottbírósági kikötés nem vált a kölcsönszerződés részévé..."

 

 

Akkor kérem, hogy is van ez? Az érintett házak ügyvédei és lakói is értetlenül szemlélik a bírák

jogértelmezési harcait! A Kúria (volt Legfelsőbb Bíróság) ígérte, hogy beavatkozik és rendet vág, de eddig még nem tette meg, pedig az általa vállalt határidő már letelt! És az idő csak megy, amíg a bíróságok pingpongoznak... Az emberek pedig kétségek közt hánykolódnak, vagyonuk, sorsuk, jövőjük a tét... Évek múltak el, és még mindig nem tudjuk, hogy mi lesz a társasházi rémdráma vége. Ez lenne a hazai jogbiztonság? Hát szörnyű, hogy hol tartunk...

 

Százhalombatta,

2013. július 18.

 

dr. Korcsmáros Iván ügyvéd