Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése után Romániában is elkezdődött az értelmiség megnyomorítása. Különösen az erdélyi magyar szellemi elitet sújtotta a román diktatúra. Élt akkoriban egy legendás hírű református lelkész, aki felismerte, hogy az egyre inkább vérszemet kapó önkény igájában Erdély egy olyan különös rezervátummá vált, amelyben az emberi tisztaság, az Istenbe vetett bizakodás, az igaz értékek régi, másutt már széttaposott vagy elfeledett virágai nyílnak. Elindított egy keresztyén értékek mentén szerveződő mozgalmat, amely szervesen kapcsolódott a kibontakozó, Christian Endeavour (CE) lelkiségéhez. Ténykedését állam elleni izgatásnak minősítették: hat és fél évig börtönben raboskodott, feleségét és hét gyermekét pedig a Duna-deltába hurcolták. Minden nap, mint egy hazafelé tekintgető kőszáli lélek, a családjára és szülőföldjére gondolt, s imádkozott a legbölcsebb bizakodással. Visky Ferencnek hívták. Az erdélyi szellemi- és lelki élet összefogásának gondolatát szabadlábra helyezése után sem adta fel: a mozgalomból jogilag is elismert egyesület lett, az egyesülethez kapcsolódóan pedig létrejött a Koinónia Kiadó.

Ennek a mindig szükséges cselekedetű lelkipásztornak az unokája Visky Anna, aki elmondta, a kiadót a kilencvenes évek elején alapította egy teológusokból, irodalmárokból és műszaki végzettségűekből álló csoport. Első megbízott igazgatójuk Kálmán Csaba volt, aki hivatalosan is bejegyeztette a szervezetet. A koinónia görög eredetű szó, közösséget, bensőséges kapcsolatot jelent. Fontosnak tartják a kortárs szépirodalom és ezen belül a kisebbségben élő népek irodalmának a közvetítését, színháztudományi írások közzétételét, valamint a gyermekeknek szóló, tartalmilag is patinás kiadványok megjelentetését. A Koinónia Kiadó újraindította a dr. Kecskeméthy István teológiai professzor által alapított Kis Tükör című református missziói lapot. A könyvkiadásnak a teológiára, a református keresztyén hagyományra, a kommunista diktatúrában szenvedők visszaemlékezéseire szorítkozó profilja az évek során kibővült: 1993 óta több mint 200 kiadványt gondoztak. A fontosabbak közé tartozik Hervay Gizellától a Kobak könyve, Kányádi Sándortól a Volt egyszer egy kis zsidó, Zakariás Erzsébettől a Vót, hol nem vót – moldvai csángó népmesék, Eginald Schlattnertől a Fejvesztett kakas, s nem hagyható figyelmen kívül a Kincses képeskönyv sorozat, a Barni könyvek és a Színházi könyvek sorozata sem.

Visky Anna fontosnak tartja, hogy a kiadó a külföldi szerzők igényesen fordított műveivel is jelen legyen a magyar kulturális életben. Az idei könyvfesztivál főmotívuma a mai skandináv irodalom bemutatása volt. A Koinónia Andri Snaer Magnason izlandi írónak A kék bolygó története című gyerekkönyvét mutatta be. A szerző április 20-án dedikált a Romániai Magyar Könyves Céh standjánál. Ez az első olyan gyerekkönyv, amelyik elnyerte az Izlandi Irodalmi Díjat, s emellett számos nemzetközi elismerésben részesült. Eddig több mint húsz nyelvre fordították le, magyar nyelven első alkalommal került kiadásra. Visky Anna a mai összekuszált értékrend és az emberek létértelmezésének bizonytalanságai között szoros összefüggéseket lát. Éppen ezért a könyvkiadást különös, az új kihívásokra választ kereső küldetésnek tekinti. A kiadónak az Óvárosi Napokon külön standja lesz.