Tóth László gépészmérnök, feltaláló 1876. január 12-én született Budapesten. 1898-ban a budapesti műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1899-1904 között a Ganz Villamossági Gyár szerkesztési osztályán gyakornok, majd beosztott mérnök, 1904-1906-ban a Budapesti Villamos Városi Vasútnál főműhelyvezető. 1906-1916 között a Ganz Gyárban műhelyfőnök, később igazgató. 1917-1927-ben a bécsi AEG (Allgemeine Elektrizitäts-Gesellschaft), valamint egy gépgyár igazgatója. 1927-től a budapesti MÁVAG, 1929-1953-ban a MÁV műszaki tanácsosa volt. Villamos gépek, különleges vasúti gépek tervezésével foglalkozott, a XX. század egyik legsokoldalúbb magyar feltaláló egyénisége volt. 1900-ban szabadalmaztatta csuklós egyeshajtású hajtóművét az olaszországi Valtellina-vasút mozdonyaihoz. Nevéhez fűződik – többek között – az általánosan elterjedt, vasutaknál használt felső áramvezeték tervezése, továbbá a motoros kocsik új rendszerű, kis súlyú légsűrítője, az üzembiztos munkavezeték felfüggesztés rendszere is. 1909-ben a villamosmotor-gyártásban a Ganz-gyárnál az amerikaiakat megelőzve bevezette a szalagrendszerű gyártási módszert. Az 1910-es évektől a haditengerészet számára készített gőzturbinák és egyéb gépi berendezések tervezésének irányítója. Jelentős szerepet játszott az Ausztriában gyártott benzin-villamos motoros személygépkocsik kialakításában, majd Kandó Kálmán közvetlen munkatársaként részt vett a fázisváltós villamos mozdonyok szerkesztésében, gyártási problémáinak megoldásában.

Tóth László az 1930-as években Százhalombattán tanyás ingatlant vásárolt, amelyet igen korszerűen épített át, a házban megoldotta a vezetékes vízzel való ellátást, saját generátorral, szélkerékkel gondoskodott a villamos áramról is.

A Tóth-tanya ma is megtalálható az Óvárosban, a Régészeti Park közelében.

Tóth László 1956. december 28-án halt meg Budapesten.

További "T" betűs elnevezések: Thury György, Táltos, Tavasz, Tavaszmező, Tél, Tóth-tanya, Tölgyfa, Triatlon, Tulipán, Turul utcák.